"...kiváló gyakorlat az őrsnek, ha vízre száll, és végigkutat egy folyót"

A cserkészmozgalmat egy angol katonatiszt, Lord Robert Baden-Powell of Gilwell indította útjára 1907-ben rendezett első táborával, majd az 1908-ban kiadott Scouting for Boys - Cserkészet fiúknak c. könyvével, melyet rövidesen követett a Sea Scouting for Boys - Vízicserkészet fiúknak c. műve... 

Magyarországon gyorsan gyökeret vert a mozgalom: 1910-ben megalakult az első cserkészcsapat, 1912-ben a Magyar Cserkész Szövetség, majd több felé (pl. a pesti 2. sz. KEG, az esztergomi 14. sz. "Holló" cserkészcsapatokban) megindult a terveszerű vízi élet: evezés és úszás kiképzés, vízitúrázás. Az első kimondottan vízi cserkészcsapat Komáromban alakult "Turul" néven Karle Sándor parancsnokságával.

A cserkészet népszerűsége napról-napra nőtt, ám kevesen ismerték igazán. Az áttörést egy nagyszabású rendezvény, a Vági Tutajút hozta meg: 1913 július 4-21 között, 6 tutajon 105 cserkész részvételével, Kralovántól Komáromig 300 km-en át tartó vízi mozgótábor volt - kezdésnek a legkomolyabb csoportos szabad élet.

A tábor sikerén felbuzdulva a következő évben a magyar tengerre, az Adriára terveztünk vízitábort, ám a világháború és az azt lezáró békeszerződések meghiúsították az elképzelést - nem volt már magyar sem a Vág, sem az Adria.

Vági tutajút

A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

A világháborút követően lendületes fejlődésnek indult a cserkészet, a vízicserkészet is: dr. Zsembery Gyula 1000 km-es víziút keretében 1920 nyarán végigevezte a Dunát, Siót, Kapost, Zalát, Rábát, Lajtát és Balatont. Élményeit és tapasztalatait "1000 km hazai vizeken" c. könyvében osztotta meg. 1921 január 15-én vezetésével alakult meg a Magyar Sajkás Cserkész Testületet - a vízicserkész szakág - majd 1922-ben megírta az első magyar nyelvű, az evezéssel foglalkozó szakkönyvet "Evezés és rokonsportok" címmel.

Az első nagyszabású evezéseket a Dunán a 2. sz. BKG (ma Sík Sándor) és az esztergomi 14. sz. Holló cserkészcsapat szervezte meg: 17 csónakkal indultak Regensburgból, illetve Wesenuferből. E víziút alkalmával váltak népszerűvé a kiképzés alapjául szolgáló könnyű ladikok. Hasonló nagy vízitúrákat azután évről évre szerveztek. Az esztergomiaknak saját szigetük is volt: 1921-ben a 14. sz. Holló cscs. kizárólagos használatra kapta a "Csitri" szigetet - gyorsan "Turán"-ra keresztelték! 

Könnyű cserkészladikok

Cserkészeink számára a világ többi cserkészével való első jelentős találkozás 1924-ben, a Koppenhága melletti II. Világdzsemborin történt, melynek alapgondolata egy cserkészvilágbajnokság volt. Csapatunk Sztrilich Pál vezetésével harmadik helyezést ért el az első helyezett amerikai és a második angol csapat mellett. A 11 versenyszámból két „vizes szám” volt: a II. cserkészverseny (indiáncsónak-túra, a 3. sz. Regnum Marianum és a 25. sz. Szent Imre cscs. alkotta kettőssel) és az úszás, ami búvárúszást és vízből mentést is magába foglalt. Mindkét versenyszámban másodikok lettünk.

1925-ben a Magyar Cserkész Szövetség kibérelte a Népszigeten a Rex Lloyd Hajóépítő Vállalat már nem működő, üresen álló telepét. A területet azután megvásárolva itt indult el a világviszonylatban is tekintélyes vízicserkész munka, és jött létre 1928-ra a Központi Cserkész-vízitelep.

A Bocskay-vizicserkészek 1926-ban szervezték meg az első „Nagy Kör Túrát”: Budapestről lefelé a Dunán, onnan a Sión fel a Balatonra, ott Fenékpusztáig majd tovább felfelé a Zalán, azután le a Rábán a Dunáig, és 720 km után vissza Budapestre. A "Nagy Kör" azóta is szerepel a túraajánlatok között, rendszeresen megteszik cserkészek, vízitúrázók.

Az 1927. évi Vízi Dzsembori díjai és fődíja

Vízicserkészetünk számára emlékezetes a dániai Helsingörben 1927-ben megtartott II. Vízi Dzsembori, mi magyarok először vettünk részt ilyenen. A 2. sz. B.K.G. és a 14. sz. Holló cserkészcsapatok őrsei dr. Bátori József vezetésével remekül szerepeltek: a tíz első díjból hatot, a tíz második díjból ötöt a magyar őrsök nyertek, és evvel a fődíjat, egy miniatür viking hajót is megszereztük olyan nagy tengeri nemzetek előtt, mint az angol és a német csapat.

Ezévben Zsembery Gyula vezetésével vízivezető-képző tábor indult, és rendszeressé váltak a vízivezető-képző táborok, vitorlás-oktatótáborok.

Tihanyi táborban a 96. Sólyom cscs. vízicserkészei

1928-ban Tihanyban rendeztük a III. Vízi Dzsemborit, ahol 876 magyar és 8 országból 100 külföldi vízicserkész vett részt. Erzbucker Aladár és Sztrilich Pál megírta „Vizicserkészet” c. szakkönyvet. Tihanyban tartottuk a vízivezető-képző tábort is.

Ebben az évben Lord Baden-Powell Magyarországra látogatott és felkereste a lendületes fejlődésnek indult Központi Vízitelepet is, ahol a cserkészcsónakok száma már 156-ra emelkedett: több őrsi hajó, 14 ladik, 8 összerakható és néhány merev kajak, 1 kenu, a többi túlnyomórészt gurulóüléses, kormányos kettős párevezős kettes kirándulócsónak. Összesen 400 beülőhely állt rendelkezésünkre, de a telep mintegy 1000 cserkész sportszükségleteit elégítette ki. Nyaranta szombat délután és egész vasárnap ingyenes úszásoktatás volt, az evezést tanulótutajon oktatták. Minden hajóhoz öltözőszekrény tartozott, rendelkezésre álltak öltözőfülkék emeletes ágyakkal, szekrényekkel, a nagy előadóterem 150–200 cserkészt tudott befogadni. A csónakkészítő-javító műhelyben a cserkészeken kívül hivatásos mesterember is dolgozott. A telep villamossal jól megközelíthető, da a városon már kivüli, a szomszédos 60 holdas erdőterületen rendszeresen táboroztak is magyar és külföldi csapatok.

Szegeden a Tisza partján cserkészstrand működött, mint a vízi sportok cserkész bázisa - az első évben 1500 cserkészt látott vendégül.

1929-ben, a birkenheadi Dzsemborin nemcsak kajakjainkal, hanem – a maitól eltérő építésű és használatú – vízisíjeinkel is nagy feltűnést keltettünk. Ezekhez a vízisíkhez nem kellett vontatás. Jól jellemzi a magyar vizicserkészek sikerét az angol főcserkész, Lord Hampton elragadtatott kijelentése: „A magyarok felnyitották szemünket a vízicserkészet lehetőségeire!”.

Az 1929-es vízivezető-képző színhelye Keszthely volt, parancsnoka ismét Zsembery Gyula.

A vízivezető-képző táborok jelvénye - a képen az 1933. évi

1930-ban az Országos Intéző Bizottság vízicserkész albizottságot alakított. A központi vízitelep 245 csónakján 40.000 fkm-t eveztek cserkészeink. A Balatonon vízre szállt a 110 m2-es cserkész vitorlás kutter, a "Búvár".

1932-ben Lengyelországban a Garcziny-szigeten tartották a vízi dzsemborit, ahol sikerült elhódítanunk az első, harmadik és negyedik helyezést, a második és ötödik helyet lefoglaló két nagy nemzet, Anglia és Franciaország tengeri cserkészei előtt.

A 2/ö cserkészcsapat ezévben alapította meg a Tihanyi Yacht Clubot. 1925 óta folytattak vitorlás tevékenységet, ekkor a kultuszminisztérium cserélte el a Tihany-félsziget déli csúcsán elterülő 2000 négyszögöles területet a Szent Benedek Renddel egy fővárosi ingatlanra, és bocsátotta a cserkészek rendelkezésére. A cserkészek itt önerőből építették fel klubházukat, melyet azután 1934. július 1-jén Sík Sándor szentelt fel - az épület és a klub azóta is működik, 1949 óta már nem a cserkészek gondozásában.

1933 a magyar cserkészmozgalom felejthetetlen napjai, a Gödöllői Dzsembori éve. A pesti Duna-szakaszon liliomos lapátos csónakok tömege tartott Csepel felé (350 fő, 120 csónakkal, 13 országból), ahol a Francia–öböl eddig soha nem látott események színterévé vált: vízisí, kajak, eszkimóforgás, vízi siklórepülés, vízibicikli, dárdás párbaj, szigonyozás, csónak-híd, stb. augusztus 7-től 11-ig. Kiválóan szerepelt Osváth György 15 fős cserkész csapata akik mind maguk építette kajakkal vonultak fel, és akik közül 14-en három évvel később az olimpián is rajthoz álltak.

A Dzsembori víziprogramja Csepelen

A következő években ismét nagyot lendült a vízicserkészet: Kolozsváry Béla könyvét, a Kajaképítést szétkapkodták, a fővárosban és vidéken tömegesen építették hajóikat a vízicserkészek. Elkészült a balatonakarattyai vízitelep. A központi vízivezető-képző táborok résztvevőinek száma évről évre emelkedett, a harmincas évek második felében négy év alatt 580-an végezték el a képzést, nagyarányú fejlődésnek indult a vidék vízicserkészete is.

A második világháború előtti időszak utolsó nagy eseménye a hollandiai Vogelenzangban 1937-ben megrendezett V. Világdzsembori. Itt is volt vízi versenyszám, a kajak-négyest a magyar csapat nyerte! A serleget személyesen BiPi-től vehettük át, aki a következő szavakkal rázott kezet a fiúkkal: "Ti magyarok, még mindég a régiek vagytok. Örülök, hogy most is győztetek!"

Ekkor Magyarországon 114 vízicserkész csapat működött 2535 cserkésszel, 400 vízijárművel, az újpesti mellett további vízitelepekkel: Baja, Balatonakarattya, Csepel, Debrecen, Esztergom, Győr, Keszthely, Miskolc, Mohács, Pestszenterzsébet, Sárospatak, Sopron, Szeged, Szolnok, Szombathely, Tihany, Vác, és csónakházak sokaságával. A vízivezető-képzést Győrben rendezték meg Czeiner László parancsnokságában.

Az 1938. évi vízivezető-képzés résztvevői és kiképzői

A háború alatt a lehetőségekhez képest működött tovább a vízicserkészet, 1940-ben a vízivezető-képző mellett 700 diák számára szerveztek vízi kiképző tábort Szentendrén, országosan 53 vízitelep és csónakház működött cserkészek gondozásában.

1941-ben jelent meg a magyar vízicserkészet azóta is utolérhetetlen összefoglaló szakkönyve, a „Járjuk a vizet!”. A közel 500 oldalas, 300 ábrát tartalmazó könyvet az MCSSZ 22 fős Országos Vízi Vezetőtiszti Testülete írta nemcsak a cserkészek, de az egész magyar vízitársadalom részére. Ezévben országosan 23 helyen 26 vízitelep volt; vízicserkészettel foglalkozott 130 csapat 225 igazolt vízivezetővel, 6000 vízicserkésszel; Megkezdte működését az első leány vízicserkész csapat, a X. vízivezető-képző tábort 207 résztvevővel szerveztük.

1942-ben újáépült a központi vízitelep: 300 csónak számára csónakház, öltözők, sportpálya, előadóterem...

Budapest ostroma és a frontátvonulás sajnos nem kímélte a vízitelepeket, az utána következő rendszer pedig a cserkészetet sem. A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége az 1947-es franciaországi moisson-i világdzsemborin még egy utolsó nagy sikert aratott: a 14. sz. „Holló” vízicserkész csapat kajakjaival az első négy helyen végzett - hazatérésük után olvasztották be a szervezetet a magyar úttörők szövetségébe.

 

AZ EMIGRÁCIÓBAN 

Az emigrációba kényszerült magyar cserkészek a világ minden táján folytattak vízi tevékenységet is, érdekes módon a tutajos túrázás változatlanul népszerű maradt közöttük. A Vági Tutajút (melyet a felvidéki cserkészek a 15. évfordulón megismételtek) 70. évfordulóján pl. a Svédországi Klarälven Norge-tól Karlstad-ig tett meg 110 km-t 4 tutajon a világ 5 sarkából összejött 40 magyar cserkész Kátay Zoltán cscst. vezetésével, a túrát töbször megismételték.  

A KMCSSZ 2006-os tutajtúrája

A földgolyó túlfelén Dél-Amerikában 1971 óta nagyjából tízévente szerveznek tutajtúrákat: 1993-ban Lomniczi Mátyás cst., 2007-ben Demes Sándor st. vezetésével indultak túrák a Parana folyón. 

Nyugateurópában mintegy másfél évtizedig működött a Búvár Kund Vízicserkész raj: Heidelbergi és Mainzi cserkészek indították, kenujaikat maguk építették! 15-20 fős túrákat tettek több-kevesebb rendszerességgel a német, francia, svájci vizeken. 
A KMCSSZ hagyományos rendezvénye a Kárpát-medencei ŐV-körút, fontos része az egyhetes Esztergom-Budapest kenutúra.

 

AZ ÚJRAINDULÁS UTÁNI MAGYAR VÍZICSERKÉSZET SZERVEZETE...

Az újjáalakulás után 1992-től Bokody József cserkésztiszt – civilben vízitúra-szakértő és a Magyar Természetbarát Szövetség Vízitúra Bizottságának elnöke – országos vízi vezetőtisztként szervezte a vízicserkészetet 1995-ig. Több helyen újraindult a vízicserkész munka, működési és próbaszabályzat készült. A szakág szervezeti újjáalakulását a mozgalmi fellendülés lassan követte, 1996-ban a központi vízitelep hajóit szétosztották az akkor vízicserkész munkát végző csapatok között.

Tiszaújvárosban és Tiszafüred‑Örvényen rendszeresen indultak vízivezető-képző táborok, ahol 1993-tól 1999-ig összesen 45-en szereztek vízi vezetői (vízi-őv., vízi-st.) képesítést.

1998-tól 2005-ig Gyetvay Iván töltötte be a vízi vezetőtiszti tisztséget. Márton Ferenc Józseffel megszervezte a Felvidék első Vízivezető-képző táborát 2001-ben, amivel párhuzamosan a felvidéki vízicserkészet szervezete is kiépült és később a hazai fejlődés katalizátora lett. A Szímőn kétévente Asztalos Zoltán, majd Borka Dávid vezetésével szervezett vvk-n 39 felvidéki, 14 magyarországi és 1 erdélyi cserkész szerzett képesítést.

Vvk 2009, Szímő

2010-ben Tárkányi Botond "Kobra" vcst. kapott országos vízi szakvezetői megbízást. Munkája nyomán kapcsolódtak be a magyarországiak az SZMCS Vízivezető-képzésébe - a 2009-es szímői VVK-n 10 magyarországi jelölt végzett - és alakult ki a szakág jelenlegi keretrendszere, és a különpróbák. 2011-ben vezetésével az MCSSZ szervezett vízicserkész vezetőképző tábort az Esztergom melletti Nyáras-szigeten, a törzs az MCSSZ és az SZMCS  vízivezetőiből állt. A képzésen az MCSSZ két jelöltje mellett a KMCSSZ Észak-Amerikai kerületének egy tagja is képesítést szerzett. 

2013 őszétől Ware Áron vcsst. vette át a flottaparancsnoki zászlót. Elindította a középfokú vízi szakági képzést, majd vezette a 2014-es vízivezető-képzést: az Esztergom melletti Körtvélyes-szigeten rendezett táborban, majd az utófeladatok teljesítésével két vízivezető szerzett képesítést. 

A 2016 nyarán indult, budakalászi képzésen (melynek vezetője Tárkányi Botond "Kobra" vcst.) négy magyarországi és egy délvidéki jelölt szerezte meg a képesítést.

A szakvezetői szolgálatra - a vízivezetők közösségének javaslatára - a 2016-os cserkészévtől Szöllősy Vágó János vcst. kapott megbízást az országos vezetőtiszttől, ő vitte tovább a flotta zászlaját 2023 augusztusáig. Munkája nyomán megszületett a vízicserkész stratégiai terv, kialakult a képzések - vezető- és szakági képzések, különpróbafelkészítések - bemeneti, képzési és kimeneti követelményeinek egységes rendszere, elkészült az elméleti képzések és próbázások távoktatásos keretét biztosító szoftver-rendszer, a vitorlás jármód a vízicserkészet részévé vált, megalakult a működés anyagi hátterét biztosító civil szervezet a Magyar Vízicserkész Egyesület, több vízivezető civil képesítéseket (vitorlás és motoros kishajóvezető, vitorlás sportoktató, stb.) szerzett, a szakágak megjelentek az MCSSZ alapszabályzatában és ruházati szabályzatában...
Parancsnoksága alatt a Nyáras-szigeten rendezett VVK-18 tábort nyolc - anyaországi és felvidéki - jelölt végezte el és tettek vízicserkész fogadalmat, utófeladataikkal négyen azóta vízivezetői képesítést szereztek. A 2020. évi vízivezető-képzés 12 felvidéki és anyaországi jelöltje tett vízicserkész fogadalmat, közülük eddig négyen szerezték meg vízivezetői képesítésüket, a 2022. évi vvk 12 vízicserkész-fogadalmas, anyaországi, délvidéki és észak-amerikai jelöltje közül eddig 8-an teljesítették utófeladataikat és szerezték meg képesítésüket. 
További feladatának a vízicserkészek közösségének erősítését tekintette, rendszeres nyílt "bevonó" jellegű rendezvényeken: farkasordító hévízi evezéseken, vitorlás cserkésznapokon, vízi majálisokon, túrákon, portyákon, vízi cserkésztalálkozókon nyílik lehetősége az érdeklődőknek a vízicserkészetet a gyakorlatban kipróbálni, a gyakorló vízicserkészeknek pedig tapasztalatot cserélni és közösséget építeni.

   

...ÉS MŰKÖDÉSE 

1993 - Az újjáalakult 14. sz. Holló cscs. vízicserkészei megtették a Vízi Nagy Kör túrát.
A dunavarsányi 724. Kossuth Lajos cserkészcsapatban formálisan is megalakul a vízicserkész raj.

1996 - Gizella királyné dunai emléktúra a dunavarsányi 724. Kossuth Lajos cscs. szervezésében: Weltenburg-Dunavarsány - 4 hajó, 12 cserkész, 850 fkm, 3 hét alatt.
Az Ópusztaszeri Emlékparkban megrendezett Millecentenáriumi Kárpátmedencei Cserkész-testvériség Nagytábor keretében a Tisza partján a vízi cserkésztáborban a zömében soroksári vízicserkészek Badacsonyi György vezetésével naponta 30 résztvevő számára nyújtottak programot.

2000. április 29, Szent György nap - Baján a Petőfi-szigeten, az 567. Mészáros Lázás cscs. gondozásával megnyílt a cserkész vízitelep. Egyben a vízicserkészek első, háromnapos országos konferenciájának is helyet adott - a Dunavarsányiak Bóna Zoltán vcst. vezetésével stílszerűen kielboatokon érkeztek, az ország vízicserkészei közül egyedüliként vízen!
Ezidőtájt Budapest mellett Baján, Dunavarsányban, Szegeden, Szentendrén, Szombathelyen, Tiszafüreden, Tiszaújvárosban működött vízicserkészet - a vízicserkész munkát végzők száma százra tehető.
2000-ben az esztergomi Millenniumi Emléktábornak vízi előtáborai is voltak: Pozsony‑Esztergom, Rába‑Esztergom útvonalakon érkeztek a résztvevők a táborba. A KMCSSZ Búvár Kund vízicserkész raja az ausztriai Tulln-ból 11 nap alatt evezett Esztergomba. A központi tábor vízi programján a résztvevők megkerülték a Prímás-szigetet. Két nap alatt körülbelül száz cserkész vett részt a víziprogramon, melynek vezetője Hamza István volt. 

A Carpathia 2001 középeurópai nemzetközi cserkésztábor vízi altáborában Szentendrén öt napon át a naponta kb. száz résztvevő számára volt vízi akadálypálya, vízitúra, gályás evezés, vízi csocsó, vízi méta és iszapbirkózás. Az altábor parancsnoka és a programok szervezője Schoblocher Péter, helyettese Nagy Gábor.

2003 - Augusztus 7-17 között, a Vági Tutajút 90. évfordulóján, mintegy annak útvonalát folytatva "A Vágtól a Sugovicáig - Dunai Emléktúra 90", az anyaországból, Felvidékről, Ausztriából és Horvátországból összegyűlt 90 cserkész részvételével, Bóna Zoltán és Surányi György vezetésével a Komárom - Baja útvonalon.

2003-2007 - Magyarországi, felvidéki, horvátországi és KMCSSZ vízicserkészek Hamza István vezetésével végigevezték a Dunát a forrástól a Fekete-tengerig.

A ConCordia 2010 középeurópai dzsembori vízi altáborának programján a tábor csaknem összes tagja - mintegy 1000 gyerek - részt vett. A vízi IST-csoportot Asztalos Zoltán, az SZMCS mozgalmi és vízi vezetőtisztje vezette.

2012-ben indult a vági tutajút évfordulójára tervezett tábor előkészítése, ennek keretében egy hét alatt 15 cserkész - Argentínából, Németországból, Felvidékről és az anyaországból - tutajozta be a Jánd-Tuzsér útvonalat a maguk építette tutajon.
Ugyanebben az évben augusztus 5-12 között a Magyar Cserkészszövetség centenáriumára szervezett emléktúrát az Ichthüsz-közösség Bóna Zoltán vezetésével a Sugovicától a Tiszáig.

2013 legnagyobb vizes rendezvénye a Jubileumi Tutajtúra volt, amelyen 12 országból 181 magyar cserkész vett részt a világ minden tájáról. A kilencnapos tábor alatt a 12 tutajon Jándtól Dombrádig ereszkedtek le a cserkészek a Tiszán - 5 éjjelt és napot töltve a vízen. A táborparancsnok Demes Sándor st. (18. Bartók Béla cscs. - Buenos Aires), a túra hazai koordinátora Barna János "Nusi" vcst. (14. Holló cscs.), volt.

Jubileumi Tutajtúra 2013

Az NNT 2013 vízi altáborában folyamatosan három helyszínen vettek részt a kósza és vándor rajok különböző vízi programokon. Az altábor parancsnoka Ware Áron vcsst. 

2014 - az I. Országos Vízicserkész Nap Csepel-Királyerdőben, Szöllősy Vágó János st. (96. cscs. Budapest-Csepel) és Geiger István vcst. (923. cscs. Budapest-Soroksár) szervezésében.

2017 - országos Vízi Cserkész Hétvége Esztergom mellett, a Nyáras-szigeten, Barna János vcst. (14. Holló cscs.) szervezésében

2018 - CEJ - Középeurópai Dzsembori víziprogramja Dunaújváros - Szalki sziget, Szöllősy Vágó János vcst. (96. cscs.)

2018 - országos Vízi Cserkész Hétvége Makó-Szeged, Bérdi Péter vcst. (519. cscs.) és Nagy Gábor vcsőv. (550. cscs.)

2018 - országos Vitorlás Cserkész Hétvége Sarud, Szöllősy Vágó János vcst. (96. cscs.) és Nagy László őv. (1108. cscs.)

2019 - országos Vízi Cserkész Hétvége Zádorvár-Örvényes, Fliegh Áron vcsst. (126. cscs.) és Hombolygó Ákos vcsst. (126. cscs.)

2020 - országos Vízi Cserkész Hétvége Csepel-Királyerdő, Szöllősy Vágó János vcst. (96. cscs.)

2020 - országos Vitorlás Cserkész Hétvége Balatonakarattya, Szöllősy Vágó János vcst. (96. cscs.) és Nagy László vcsőv. (1108. cscs.)

2021 - országos Vízi Cserkész Hétvége Csepel-Királyerdő, Kovács Árpád "Reál" vcsst. (25. cscs.)

2022 - országos Vízi Cserkész Hétvége Kiskunlacháza, Bóna Zoltán vcst. (1. cscs.)

 

A fenti összefoglaló csak egy foghíjas kivonata a gazdag magyar vízicserkész történelemnek. Szívesen fogadunk kigészítéseket, hiánypótlást, hogy ne merüljön feledésbe eleink és kortársaink áldozatos munkája!