kivonat, a vízivezető-képzés és a kormányos képzések oktatási segédlete
Az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet, 1. melléklet 2024.05.08.-án hatályos változata alapján.
BEVEZETŐ
Kedves Cserkésztestvérem!
Jelen kivonat összeállításának célja, hogy a magyarországi síkvizi, evezős, vitorlás és motoros csónakokkal és vízi sporteszközökkel megvalósított túrák, táborok szervezése és vezetése során alkalmazandó hatályos hajózási szabályokat, azok összefüggéseinek megértéséhez szükséges mélységig összefoglaló anyagot adjunk kezedbe.
A Hajózási Szabályzat két részből áll: első része a nemzetközi szabályoknak a hazai jogrendbe iktatása, a második rész pedig a hazai vizekre vonatkozó nemzeti szabályok leírása. Alkalmazása belföldön, valamint a Duna teljes szakaszán és – nemzetközi szerződés alapján – a Duna és a Tisza mellékfolyóinak külföldi szakaszain magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítményekre, továbbá Magyarország területén idegen lobogó alatt közlekedő vagy üzemeltetett úszólétesítményekre terjed ki.
A szabályzat első részének ismerete a víziutakon közlekedő hajók és műtárgyak vonatkozásában segít eligazodni, második része pedig részletesen is foglalkozik a csónakok, vízi sporteszközök, kajakok, kenuk, kilbótok, stb. használatának vonatkozó szabályaival, melyek teljes körű ismerete a vízi programok vezetőitől elvárás.
Az összeállításban nem szerepelnek azok a szabályok, amelyek közvetve sem vonatkoznak ránk: pl. a rádióhasználat vagy a radarhajózás nem érint bennünket, ezeket nem foglaltuk be; a vontatott- tolt- és mellévett kötelékekkel szemben ugyanazok a szabályok vonatkoznak ránk, mint a magányos nagyhajókkal szemben, így ezek ismertetésétől is eltekintettünk, stb.
Ugyanakkor pl. a víziutak jelzéseit teljes terjedelmében beemeltük. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy az előforduló jelzések jelentésének ismerete a túravezetőt magabiztosságában erősíti, döntéseiben segíti, ily módon a vízi programok biztonságát is növeli!
Szeretnénk felhívni a figyelmedet, hogy a Hajózási Szabályzat az elmúlt években több módosításon esett át, várhatóan a jövőben is lesznek változások. Kérlek kövesd ezeket a változásokat, hogy mindig a hatályos szabályok alkalmazásával vezethesd a rád bízott cserkészeket!
I. RÉSZ, ÁLTALÁNOS BELVÍZI HAJÓZÁSI SZABÁLYOK
1. FEJEZET, ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.01 cikk - Fogalommeghatározások
a) Hajótípusok
1. hajó: belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszómunkagép és a tengeri hajó;
2. géphajó: minden saját gépi berendezésével hajtott hajó, kivéve azokat a hajókat, amelyeknél a motort csak korlátozott mértékű helyváltoztatásra (kikötőben vagy be- és kirakodó helyen), illetve azok vontatásakor vagy tolásakor a műveletképesség növelésére használják
3. úszómunkagép: gépi berendezéssel ellátott, víziutakon, illetve kikötőkben való munkavégzésre szolgáló úszólétesítmény (szívó- és vedersoros kotró, elevátor, cölöpverő, úszódaru stb.);
4. komp: víziúton való átkelésre szolgáló olyan hajó, amelyet az illetékes hatóság kompnak minősített; az ilyen szolgáltatást nyújtó nem szabadon közlekedő hajók minden esetben a kompok kategóriájába tartoznak;
5. gyorsjáratú hajó: az a géphajó - a kishajók kivételével -, amely képes a vízfelszínhez viszonyított 40 km/h-t meghaladó sebességgel közlekedni;
6. személyhajó: 12 főnél több utas szállítására épített és felszerelt kabinos vagy egynapos utakra szolgáló termes hajó;
9. vitorlás hajó: minden, csak vitorlával haladó hajó; a vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni;
10. kishajó: az a hajó, amelynek hajótesten a kormány és az orrsudár nélkül mért hossza a 20 m-t nem éri el, kivéve a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására épített vagy felszerelt hajót, továbbá kivéve azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték, valamint a kompot és a tolt bárkát;
11. motoros vízi sporteszköz: sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek hossza nem éri el a 4 métert, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott belső égésű motor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten - és nem annak belsejében - ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik, például waterbob, waterscooter, jetbike, jetski és más hasonló vízijármű.
b) Kötelékek
1. kötelék: a vontatott kötelék, tolt kötelék, illetve mellévett alakzat;
c) Fény- és hangjelzések
3. villanó fény és gyors villanó fény: olyan fények, amelyeknél a ritmikus villanás száma percenként 40-60 vagy percenként 100-120;
4. rövid hang: kb. 1 másodperc időtartamú hang, hosszú hang - kb. 4 másodperc időtartamú hang, amikor a két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc;
5. nagyon rövid hangok sorozata: a legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, kb. 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat;
6. háromtónusú hangjelzés: három, egymást követő, különböző magasságú, összesen kb. 2 másodperc időtartamú, háromszor ismétlődő jelzés; a hangok frekvenciájának 165-297 Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie; minden három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdődnie és a legmagasabb hangon kell befejeződnie;
7. harangkongatás: egy kettős harangütés (megj.: lásd még 4.01 cikk 4. pont)
d) Egyéb fogalmak
1. úszómű: rendeltetésszerűen helyhez kötött úszó létesítmény, mint például fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház;
2. úszó testek köteléke: tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, vagy úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy tárgyak;
3. veszteglő: a hajó, kishajó, csónak, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz, stéghez vagy úszóműhöz kikötve áll;
4. menetben levő: a hajó, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor nem áll közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva; az ilyen hajó, úszó testek köteléke vagy az úszómű tekintetében a „megáll” kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti;
5. halászattal foglalkozó hajó: bármely műveletképességét korlátozó - kerítőhálóval, horogsorral, vonóhálóval vagy egyéb - halászeszközzel halászó hajó; azonban ez nem vonatkozik az olyan hajóra, amelyet a vontatott horogsor vagy egyéb halászeszköz műveletképességében nem akadályoz;
6. éjszaka: a napnyugta és a napkelte közötti időszak;
7. nappal: a napkelte és a napnyugta közötti időszak;
8. kimerült állapot: nem kielégítő pihenés vagy betegség miatt fellépő, a magatartási normától való eltérésben és a reakcióidő növekedésében megnyilvánuló állapot;
9. bódult állapot: alkohol, kábítószer, illetve gyógyszer vagy más hasonló anyag fogyasztásának következtében fellépő, külön jogszabályban meghatározottak és a kialakult gyakorlat szerint megállapítandó állapot;
10. korlátozott látási viszonyok: köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által korlátozott láthatóság;
11. biztonságos sebesség: olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat;
12. víziút: a hajózás részére megnyitott természetes vagy mesterséges felszíni víz;
13. hajóút: a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része;
14. jobb- és bal part: a víziút oldalai a forrástól a torkolat felé haladva;
15. hegymenet: a forrás felé haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az „A pont felől B pont felé haladó irány” kifejezés használatával;
16. völgymenet: hegymenettel ellentétes irányban való haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az „A pont felől B pont felé haladó irány” kifejezés használatával;
1.02 cikk - A hajó vezetője (megj.: csónak vezetőjére is vonatkozik!)
1. Minden hajót (...) szükséges képesítéssel rendelkező személynek kell vezetnie. Ez a személy a továbbiakban: a hajó vezetője.
2.a. Kijelölés hiányában a vezető az a személy, aki az evezős jármű irányát, műveleteit meghatározza, a járművet kormányozza. Ha a kormányzást több személy végzi, akkor a vezetés megosztott.
3. A hajó vezetőjének a hajózás ideje alatt a hajón (...) kell tartózkodnia.
4. A hajón (...) az e Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartásáért a vezető felel.
6. A hajó vezetése közben a vezető kimerült vagy bódult állapotban nem lehet.
7. Ha a veszteglőhelyen tartózkodó hajónak (...) nincs vezetője, az e Szabályzat rendelkezéseinek megtartásáért (...) felel (...) a hajó vagy úszó testek köteléke üzemben tartója, illetve tulajdonosa.
1.03 cikk - A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei (megj.: a csónak utasaira is vonatkozik!)
1. A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének - annak hatáskörében adott - utasításait, elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását.
2. A hajón tartózkodó minden más személy köteles végrehajtani a hajó vezetőjének a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait.
3. A személyzet tagjai és a hajón tartózkodó más olyan személyek, akik ideiglenesen maguk határozzák meg a hajó útvonalát és sebességét, az e Szabályzat előírásainak megtartásáért ugyancsak felelősséget viselnek.
4. A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a fedélzeten tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesen részt vevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek.
1.04 cikk - Kötelező gondosság
1. A hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia
2. A hajó vezetőjének az e Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi elővigyázatossági intézkedést, hogy elkerülje különösen:
a) az emberéletet fenyegető veszélyt;
b) a hajókban vagy úszó testek kötelékeiben, partban és a hajóútban vagy annak közvetlen közelében levő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt;
c) a hajózás akadályozását; és
d) a személyzet tagjainak és a hajón, továbbá az ahhoz felcsatolt bárkákon tartózkodó személyeknek, a kikötői és partfali berendezésekben és a környezetben okozott károkat.
1.05 cikk - A hajó vezetése rendkívüli körülmények között
A hajó vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden a körülmények által megkövetelt intézkedést megtenni még akkor is, ha emiatt az e Szabályzatban foglaltaktól el kell térnie.
1.13 cikk - A víziút jelző és kitűző jeleinek védelme
1. Tilos a víziút jelző és kitűző jeleit (úgymint a táblák, úszók, bóják) hajó vagy úszó testek köteléke kikötésére, illetve vágatására igénybe venni, e jeleket megrongálni, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tenni.
1.15 cikk - Víziútba dobás tilalma
1. Tilos a vízbe dobni, ejteni, önteni vagy folyatni olyan tárgyat, illetve anyagot, amely a környezetet károsíthatja és a hajózás, valamint a víziút egyéb használói számára akadályt vagy veszélyt jelenthet.
1.16 cikk - Mentés és segítségnyújtás
1. A hajón tartózkodó személyek biztonságát fenyegető balesetnél a hajó vezetőjének minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében.
2. Az emberéletet veszélyeztető vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegető balesetet szenvedett hajó (...) közelében tartózkodó minden hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonságával összeegyeztethető mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani.
1.19 cikk - Különleges rendelkezések
A hajók és úszó testek kötelékének vezetői, továbbá az úszóművek felügyeletével megbízott személyek kötelesek végrehajtani az illetékes hatóságoknak a hajózás biztonsága vagy a hajózás rendje érdekében kiadott rendelkezéseit.
1.23 cikk - Rendezvények engedélyezése
Olyan vízi ünnepély, sport- és egyéb rendezvény lebonyolításához, amely a hajózás biztonságát veszélyeztetheti és rendjét megzavarhatja, az illetékes hatóságok engedélye szükséges.
2. FEJEZET, AZONOSÍTÓ ÉS MERÜLÉSI JELEK, MÉRCÉK
2.02 cikk - A kishajók azonosító jelei
1. A kishajó hivatalos nyilvántartási jelét köteles viselni; ha ilyen jel nincs előírva, a következőket kell felvinni:
a) név vagy jel; és
b) a hajó tulajdonosának neve és lakhelye.
2. Az 1. bekezdés a) pontjában megadott nyilvántartási és azonosító jeleket a hajó külső részén, jól olvasható, letörölhetetlen, legalább 10 cm magasságú latin betűkkel kell feltüntetni, amikor letörölhetetlennek tekinthető az olajfestékkel készített felirat. Ha a hajónak nincs neve, illetve jele, annak a szervezetnek a nevét (vagy szokásos rövidítését) is, amelyhez a hajó tartozik, ez után szükség esetén fel kell tüntetni a hajó számát.
3. A hajó tulajdonosának nevét és lakhelyét jól látható helyen, a hajó belső vagy külső részén kell feltüntetni.
3. FEJEZET, A HAJÓ LÁTHATÓ JELZÉSEI
I. Általános rendelkezések
3.01 cikk - Alkalmazás és fogalommeghatározások
1. Ha a látási viszonyok ezt megkövetelik, az éjszakára előírt jelzéseket kiegészítőleg nappal is viselni kell.
3. Ebben a fejezetben:
a) árbocfény - olyan 225° látószögű, folyamatosan világító erős fehér fény, amely a hajó orra felől nézve a bordasíktól hátrafelé mindkét oldalon legfeljebb 22°30' szögig látható;
b) oldalfények - a jobb oldalon egy olyan közepesen erős zöld fény és a bal oldalon egy olyan közepesen erős vörös fény, amelyek folyamatosan világítanak és 112°30' látószögűek, a hajó orra felől nézve a bordasíktól hátrafelé legfeljebb 22°30' szögig láthatók;
c) farfény - olyan 135° látószögű, folyamatosan világító erős vagy szokásos erősségű fehér fény, amely a hajó fara felől nézve mindkét oldal felé 67°30' szögig látható;
d) minden oldalról látható fény - 360° látószögben megszakítás nélkül kibocsátott fény;
3.05 cikk - Tiltott jelzőfény és jelzés
1. Tilos a Szabályzatban előírt jelzőfényen vagy jelzésen kívül más fényt és jelzést használni, vagy azokat az e Szabályzatban előírt vagy engedélyezett feltételektől eltérően alkalmazni.
2. A hajók vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre más jelzőfény, illetve jelzés is használható azzal a feltétellel, hogy azok nem téveszthetők össze az e Szabályzatban meghatározott jelzőfényekkel vagy jelzésekkel.
3.07 cikk - Világító berendezés, fényszóró, tábla, lobogó stb. használatának tilalma
1. Tilos világító berendezést, fényszórót, továbbá táblát, lobogót vagy más tárgyat használni, ha az tévesen a Szabályzatban előírt jelzőfényként, jelzésként értelmezhető, vagy csökkentheti az ilyen jelzőfények vagy jelzések láthatóságát, illetve nehezíti azok helyes felismerését.
2. Tilos világító berendezést vagy fényszórót használni, ha azok a hajózást vagy a szárazföldi közlekedést veszélyeztető vagy zavaró vakítást okozhatnak.
II. Éjszakai és nappali jelzések
Jelmagyarázat:
 |
Minden oldalról látható folyamatos fény |
 |
Korlátozott látószögből látható fény |
 |
A szemlélő látópontjából nem látható korlátozott szögű fény |
 |
Szükség esetén bekapcsolható, ill. nem kötelezően alkalmazott fény |
 |
Villanó fény |
 |
Radarreflektor |
 |
Lobogó vagy tábla |
 |
Lengő |
 |
Gömb |
 |
Kúp |
 |
Kettős kúp |
 |
Henger |
II. A. Jelzések menetben
3.08 cikk - Menetben lévő magányos géphajó jelzései
1. A magányos géphajóknak viselniük kell:
Éjszaka:
a) egy árbocfényt a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében, legalább 5 m magasságban. Ez a magasság 4 m-re csökkenthető, ha a hajó hossza nem haladja meg a 40 m-t;
b) oldalfényeket azonos magasságban, a hajó legszélesebb részén a hajó hossztengelyére merőleges azonos síkban, legalább 1 m-rel az árbocfény mögött és az alatt legalább 1 m-rel; ezeket a jelzőfényeket a hajó belső oldala felől úgy kell takarni, hogy a zöld fény bal oldalról, a vörös fény jobb oldalról ne legyen látható;
c) egy farfényt a hajó hátsó részén, a hajó hossztengelyében.
2. A magányos géphajó éjszaka viselhet továbbá egy második árbocfényt is, amely a hajó hossztengelyében a mellső árbocfény mögött és legalább 3 m-rel felette oly módon helyezkedik el, hogy a két fény között vízszintesen mért távolság legalább háromszorosa legyen a függőleges távolságnak. A 110 m-t meghaladó hosszúságú magányosan haladó géphajó ezt a második árbocfényt viselni köteles.
4. A Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzéseken kívül a gyorsjáratú hajónak menetben nappal és éjszaka két gyors sárga villanó fényt kell viselnie (...) egymástól függőlegesen kb. 1 m távolságra.
6. Az e cikkben foglalt rendelkezések a kishajóra és a kompra nem vonatkoznak.
3.12 cikk - Menetben lévő vitorlás hajó jelzései
1. A vitorlás hajónak viselnie kell éjszaka:
a) a 3.08 cikk 1. bekezdés b) pontjában előírt oldalfényeket (...);
b) a 3.08 cikk 1. bekezdés c) pontjában előírt farfényt.
2. Az 1. bekezdésében említett jelzőfényeken kívül a vitorlás hajó viselhet éjszaka: két egymás felett elhelyezkedő, minden oldalról látható (...) fényt, amelyek közül a felső jelzőfény vörös, az alsó zöld. Ezeket a jelzőfényeket megfelelő helyen, az árboccsúcson vagy az árboc felső részén, egymástól legalább 1 m távolságban kell elhelyezni.
3. A vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajónak viselnie kell:
a) Éjszaka: az 1. bekezdésben előírt fényeket, továbbá egy árbocfényt a 2. bekezdésben előírt fények helyett.
b) Nappal: egy csúcsával lefelé fordított fekete kúpot. Ezt a kúpot a lehető legmagasabban kell elhelyezni és olyan helyen, ahonnan a legjobban látható.
4. Az e cikk 1. és 2. bekezdésében foglalt rendelkezések a kishajóra nem vonatkoznak (...)
3.13 cikk - Menetben lévő kishajó jelzései
1. A magányosan haladó kisgéphajónak viselnie kell éjszaka:
a) egy árbocfényt a hajó hossztengelyében, legalább 1 m-rel az oldalfények felett (...);
b) oldalfényeket (...). Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy:
ba) feleljenek meg a 3.08 cikk 1. bekezdés b) pontjában foglalt előírásoknak, vagy
bb) egymás mellett vagy közös lámpatestben, a hajó hossztengelyében, a hajó orrán vagy annak közelében legyenek;
c) a 3.08 cikk 1. bekezdés c) pontjában előírt farfényt. Ez a jelzőfény elhagyható, azonban ebben az esetben az a) pontban említett árbocfényt minden oldalról látható, (...) fehér fénnyel kell helyettesíteni.
2. A 7 m-nél rövidebb kisgéphajók az 1. bekezdésben előírt jelzőfények helyett a megfelelő helyen és magasságban elhelyezett minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselhetnek.
5. A vitorlás kishajónak viselnie kell éjszaka:
a) oldalfényeket és farfényt; ilyen esetben az oldalfényeket egymás mellett vagy egy közös lámpatestben kell a hajóhossztengelyében a hajó orrán vagy annak közelében, a farfényt pedig a hajó hátsó részén kell elhelyezni,
b) egy közös lámpatestben elhelyezett oldalfényeket és farfényt az árboccsúcson vagy az árboc felső részén megfelelő helyen, vagy
c) ha a kishajó hossza a 7 m-t nem éri el, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Más hajó közeledtekor az ilyen hajónak egy második szokásos fehér fényt is kell mutatnia.
6. Annak a magányosan haladó kishajónak, amely nem tekinthető sem kisgéphajónak, sem vitorlás kishajónak, viselnie kell éjszaka egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. A hajó csónakjának ugyanezen körülmények között ezt a fényt csak más hajó közeledtekor kell mutatnia.
3.14 cikk - Menetben lévő, egyes veszélyes árukat szállító hajó kiegészítő jelzései
1. (…) gyúlékony árukat szállító hajó (…):
a) Éjszaka: egy kék fényt.
b) Nappal: egy csúcsával lefelé fordított kék kúpot,
Ezeket a jelzéseket alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról láthatóak legyenek; az egy kék kúp a hajó orr- és farrészén legalább 3 m magasságban elhelyezett egy-egy kék kúppal helyettesíthető.
2. (...) egészségre ártalmas árukat szállító hajó (...):
a) Éjszaka: két kék fényt.
b) Nappal: két csúcsával lefelé fordított kék kúpot,
Ezeket a jelzéseket egymás felett kb. 1 m magasan, alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról láthatóak legyenek; a két kék kúp a hajó orr- és farrészén legalább 3 m magasságban elhelyezett két-két kék kúppal helyettesíthető.
3. (...) robbanásveszélyes árukat szállító hajó:
a) Éjszaka: három kék fényt.
b) Nappal: három csúcsával lefelé fordított kék kúpot,
Ezeket a jelzéseket egymás felett kb. 1 m magasan, alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról láthatóak legyenek.
3.15 cikk - 12 főnél több utas szállítására engedélyezett és 20 m-nél kisebb legnagyobb testhosszúságú hajó jelzései
Annak a hajónak, amelyet 12 főnél több utas szállítását engedélyezték és legnagyobb testhossza nem éri el a 20 m-t, viselnie kell nappal egy sárga kettős kúpot megfelelő helyen olyan magasságban elhelyezve, hogy minden oldalról látható legyen.
3.16 cikk - Menetben lévő komp jelzései
1. A nem szabadon közlekedő kompnak viselnie kell:
a) Éjszaka:
aa) egy közepesen erős, minden oldalról látható és legalább 5 m magasságban elhelyezett fehér fényt. Ez a magasság csökkenthető, ha a komp hossza a 20 méternél kisebb;
ab) egy közepesen erős, minden oldalról látható és az aa) alpontban előírt fény fölött kb. 1 m-re elhelyezett zöld fényt.
b) Nappal: egy legalább 5 m magasan elhelyezett zöld gömböt.
2. A függesztőköteles repülőhíd (lengőkomp) vízfolyásirány szerinti legfelső kötéltartó ladikjának vagy úszójának éjszaka avízszint felett legalább 3 m magasan elhelyezett minden oldalról látható (...) fehér fényt kell viselnie.
3. A szabadon közlekedő kompnak viselnie kell:
a) Éjszaka:
aa) egy minden oldalról látható (...) az 1. bekezdés a) pontjában előírt fehér fényt
ab) egy minden oldalról látható (...) zöld fényt, az 1. bekezdés b) pontjában előírt módon;
ac) a 3.08 cikk 1. bekezdés b) és c) pontjában előírt oldalfényeket és farfényt.
b) Nappal: az 1. bekezdésben előírt zöld gömböt.
3.17 cikk - Áthaladási elsőbbséget élvező hajó jelzései
(...) a hajó mellső részén (...) kellő magasságra felvont egy vörös lengő (...).
3.18 cikk - Műveletképtelen hajó kiegészítő jelzései
1. A műveletképtelen hajónak szükség esetén az e Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt fényeken kívül mutatnia kell:
a) Éjszaka:
aa) egy lengetett vörös fényt, amely kishajón vörös helyett fehér is lehet, vagy
ab) két egymás felett kb. 1 m távolságra magasan elhelyezett minden oldalról látható vörös fényt.
b) Nappal:
ba) egy lengetett vörös lobogó, vagy
bb) két egymás felett kb. 1 m távolságra kellő magasan elhelyezett minden oldalról látható fekete gömböt.
2. Szükség esetén a műveletképtelen hajónak ezen kívül a meghatározott hangjelzéseket is adnia kell (megj.: 4 rövid - 1 mp hosszú - hangjelzés).
II.B. Jelzések vesztegléskor
3.20 cikk - Veszteglő hajó jelzései
1. Minden veszteglő hajónak - kivéve a 3.22 és a 3.25 cikkben felsorolt hajókat (megj.: kikötőhelyén veszteglő komp, ill. munkát végző úszómunkagép és fennakadt vagy elsüllyedt hajó) - viselnie kell:
a) Éjszaka: egy legalább 3 m magasságban elhelyezett, minden oldalról látható (...) fehér fényt.
Ez a fény a hajóút felőli oldalon a hajó orr-részén és farrészén ugyanolyan magasan elhelyezett egy-egy minden oldalról látható szokásos fehér fénnyel helyettesíthető.
b) Nappal: csak a nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül) veszteglő hajónak az orr-részen megfelelő helyen és olyan magasan elhelyezett fekete gömböt, hogy az minden oldalról látható legyen.
3. Veszteglő kishajó és csónak - a hajó szolgálati csónakjának kivételével - az 1. (...) bekezdésben éjszakára előírt fények helyett viselhet egy szokásos fehér fényt a megfelelő helyen és olyan magasságban elhelyezve, hogy az minden oldalról látható legyen.
4. Az e cikkben előírt jelzések viselése nem kötelező,
a) ha a hajó olyan víziúton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos;
b) ha a hajó a part mellett vesztegel és a partról kellően meg van világítva;
c) ha a hajó a hajóúton kívül nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben vesztegel;
d) ha kishajó a part mellett vesztegel.
3.24 cikk - Veszteglő hajó kihelyezett hálóinak vagy cölöpjeinek jelzései
Ha a hajónak a hajóútban vagy annak közvetlen közelében hálói vagy cölöpjei vannak kihelyezve, ezeket a hálókat vagy cölöpöket meg kell jelölni:
a) Éjszaka: helyük felismeréséhez elegendő számú minden oldalról látható szokásos vagy - állóvízen - villogó fehér fénnyel.
b) Nappal: helyük felismeréséhez elegendő számú sárga úszóval vagy sárga zászlóval.
3.25 cikk - Munkát végző úszómunkagép és fennakadt vagy elsüllyedt hajó jelzései
1. Munkát végző úszómunkagépnek és mélységmérést vagy hidrográfiai, illetve egyéb munkát végző veszteglő hajónak viselnie kell:
a) azon az oldalon vagy oldalakon, amely felől a hajóút szabad:
aa) Éjszaka: két szokásos, vagy közepesen erős, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett zöld fényt;
ab) nappal: két egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett zöld kettős kúpot és megfelelő esetekben;
b) azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad:
ba) éjszaka: egy szokásos vagy közepesen erős vörös fényt, az a) pontban előírt két zöld fény közül a felsővel azonos magasságban elhelyezve és azzal azonos fényerővel;
bb) nappal: egy vörös gömböt az a) pontban előírt két zöld kettős kúp közül a felsővel azonos magasságban elhelyezve,
Abban az esetben, amikor ezek a hajók hullámzás elleni védelemre szorulnak;
c) azon az oldalon, vagy oldalakon, amely felől a hajóút szabad:
ca) éjszaka: szokásos vagy közepesen erős vörös és fehér fényt egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezve úgy, hogy a vörös fény felül legyen;
cb) nappal: egy olyan lobogót, amelynek felső fele vörös, alsó fele fehér, vagy két egymás felett elhelyezett lobogót, amelyek közül a felső vörös, az alsó fehér
d) azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad:
da) éjszaka: egy vörös fényt, amely a c) pontban előírt vörös fénnyel azonos magasságban van elhelyezve és azzal azonos fényerejű;
db) nappal: egy vörös lobogót, amely a másik oldalon elhelyezendő vörös-fehér vagy vörös lobogóval azonos magasságban van elhelyezve.
2. Az 1. bekezdés a) pont ab) és b) pont bb) alpontjában előírt nappali jelzések a következő jelzésekkel helyettesíthetők:
a) azon az oldalon, vagy oldalakon, amely felől a hajóút szabad, áthaladást engedélyező E.1. jelzőtáblával (I-7. melléklet); és
b) azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, áthaladást tiltó A.1. jelzőtáblával (I-7. melléklet), olyan magasságban, mint az a) pont szerintijelzés.
3.26 cikk - Hajózást veszélyeztető horgony jelzései
1. Ha a (...) hajó, az úszó testek köteléke és az úszómű horgonyai úgy vannak éjszaka kihelyezve, hogy azok, továbbá azok kötelei vagy láncai a hajózást veszélyeztethetik, az ilyen horgonyokhoz legközelebb levő veszteglést jelző fényt két, minden oldalról látható, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett szokásos fehér fénnyel kell helyettesíteni.
2. A hajónak, az úszó testek kötelékének és az úszóműnek (megj.: valamint az úszómunkagépnek) minden olyan horgonyát, amely a hajózást veszélyeztetheti, meg kell jelölni:
a) Éjszaka: minden oldalról látható (...) fehér fényt viselő, radarreflektorral felszerelt úszóval.
b) Nappal: radarreflektorral felszerelt sárga úszóval.
III. Különleges jelzések
3.27 cikk - Az ellenőrző hatóságok hajói, a tűzoltó- és mentőhajók kiegészítő jelzései
Az ellenőrző hatóságok hajói az e Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzéseket nem érintve megkülönböztető jelzésként az orr-részen mindkét oldalon kékkel keretezett fehér rombuszt viselnek.
Ezen túlmenően viselniük kell:
a) nappal: az állami lobogót, valamint a fenti megkülönböztető jelzést ábrázoló fehér lengőt;
b) nappal és éjszaka: ha a feladataik ellátásához szükséges, gyors villogó kék fényt.
Az illetékes hatóság engedélyével a b) pontban foglalt villanó fényt a segítségnyújtásra igénybe vett tűzoltóhajó, valamint a mentési műveletet végző hajó is viselheti.
3.28 cikk - Víziúton munkát végző, menetben lévő hajó kiegészítő jelzései
A víziúton munkát vagy szondázást, illetve mérést végző hajó az e Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzésekre vonatkozó követelmények megtartásával felmutathat éjszaka és nappal egy minden oldalról látható gyors villogó (...) sárga fényt.
Ezt a jelzést az illetékes hatóság írásbeli engedélyével rendelkező hajó viselheti.
3.30 cikk - Vészjelzés
1. A segítséget kérő, veszélyben levő hajó a következő jelzéseket alkalmazhatja:
a) körkörösen mozgatott zászlót vagy más alkalmas tárgyat;
b) körkörösen mozgatott fényt;
c) lobogót, alatta vagy felette elhelyezett gömbbel vagy gömbhöz hasonló tárggyal;
d) rövid időközönként vörös csillagrakétákat vagy petárdákat;
e) a morze ábécé szerinti „SOS” jelek együtteséből álló fényjelzést;
f) kátrány, olaj stb. égetésével keletkező lángot;
g) vörös színű ejtőernyős rakétát vagy kézi fáklyát;
h) kinyújtott karok felülről mindkét oldalról lefelé történő lassú, ismételt mozgatását.
2. Ezek a jelzések a 4.04 cikkben foglalt hangjelzéseket helyettesíthetik, illetve kiegészíthetik (megj.: ismételt hosszú – 4 mp – hangok).
3.33 cikk - Melléállás tilalma
1. Ha az illetékes hatóságok különleges rendelkezései, illetve előírásai (például rakományának jellege miatt) tiltják a hajó mellé állást, a hajónak a hossztengelyében viselnie kell egy fehér, négyzet alakú, alul háromszög alakú kiegészítő táblával ellátott táblát.
Ez a négyzet alakú tábla mindkét oldalán fehér legyen, vörös szegéllyel, a bal felső sarkától a jobb alsó sarkáig egy vörös átlós vonallal áthúzva, a közepén egy fekete „P” betűvel.
A háromszög alakú tábla mindkét oldalán fehér legyen és rajta levő fekete számokkal azt a távolságot kell jelezni, amelyen belül a veszteglés is tilos.
2. Éjszaka ezt a táblát meg kell világítani úgy, hogy az a hajó mindkét oldala felől látható legyen.
3.36 cikk - Búvármunkák végzéséhez használt hajó kiegészítő jelzései
1. Bármely, búvármunkák végzéséhez használt hajó az e Szabályzatban rendelkezéseiben előírt jelzéseken felül viselni köteles: a nemzetközi kódjelzések „A” lobogójának legalább 1 m magas merev makettjét kellő helyen olyan magasan elhelyezve, hogy az nappal és éjszaka minden oldalról látható legyen.
3.37 cikk - Aknamentesítéssel foglalkozó hajó kiegészítő jelzései
Az aknamentesítési műveletekkel foglalkozó az e Szabályzatban más rendelkezéseiben előírt jelzéseken felül viselni köteles:
a) Éjszaka: három minden oldalról látható (…) zöld fényt a hajó hossztengelyére merőleges síkban vízszintes alapú háromszög alakban elrendezve, amikor a felső fényt az első árboc csúcsán vagy annak közelében, a többi fényt pedig az első keresztárboc végein kell elhelyezni.
b) Nappal: a fényekre előírtak szerint elhelyezett három fekete gömböt.
4. FEJEZET, HANGJELZÉSEK (...)
4.01 cikk - Általános rendelkezések
1. Ha e Szabályzat vagy más vonatkozó rendelkezés a harangütéstől eltérő hangjelzést ír elő, ezeket a hangjelzéseket a következő módon kell adni:
a) géphajón - egyes kishajók kivételével, ha azok nincsenek radarral felszerelve – olyan (...) mechanikus hangjelző készülékkel, hogy a hangjelzések szabadon terjedjenek előtte - és lehetőség szerint - mögötte; az ezzel a hangjelző készülékkel leadott hangjelzésnek meg kell felelnie az e Szabályzat I–6. melléklet I. fejezetében foglaltaknak (megj.: 200 Hz; 120-140 dB(A))
b) gép nélküli hajón és olyan kisgéphajón, amely nem rendelkezik hangjelzés adására alkalmas (...) dudával vagy kürttel, e hangjelzésnek meg kell felelnie az e Szabályzat I-6. melléklet I. fejezet 1. bekezdés b) pontjában és 2. bekezdés b) pontjában foglaltaknak (megj.: 350 Hz; 100-125 dB(A)).
2. A géphajó hangjelzését időben és időtartamban szinkronizált fényjelekkel kell kísérni. Ezek a fényjelek minden oldalról látható közepesen erős sárgák legyenek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra, továbbá a radarral völgymenetben haladó hajónak a 6.32 cikk 4. bekezdés a) pontjában foglalt jelzéseire és a harangütésre.
4. A harangkongatás időtartama legalább 4 másodperc. Ez helyettesíthető valamely fémtárgy fémtárgyhoz való azonos időtartamú sorozatos ütésével.
4.03 cikk - Tiltott hangjelzés
1. Tilos e Szabályzattól eltérő hangjelzést használni, és a jelzést az e Szabályzatban előírt vagy megengedett feltételektől eltérően alkalmazni.
2. A hajók vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre ugyanakkor más hangjelzés is alkalmazható azzal a feltétellel, hogy az e Szabályzatban meghatározott hangjelzéssel nem téveszthető össze.
4.04 cikk - Vészjelzések
1. Ha veszélyben lévő hajó segítséget kér, ezt harangkongatással vagy ismételt hosszú hangjelekkel leadott vészjelzéssel jelezheti.
6. FEJEZET, HAJÓZÁSI SZABÁLYOK
A. Általános rendelkezések
6.01 cikk - Fogalommeghatározások
E fejezetben alkalmazásában:
a) előzés: amikor a hajó (előző hajó) más hajót (előzendő hajót) hátulról, annak bordasíkjához viszonyított 22°30’ értéket meghaladó szögben megközelít és megelőz,
b) keresztezés: amikor két hajó az a) és c) pontban foglaltaktól eltérően közelíti meg egymást,
c) találkozás: amikor két hajó egymáshoz viszonyított ellentétes vagy közel ellentétes irányban halad.
6.01-bis cikk - Gyorsjáratú hajó
A gyorsjáratú hajónak valamennyi más hajó számára - a kishajók kivételével - biztosítania kell annak menetiránya megtartásához és műveletei végzéséhez szükséges teret, továbbá nem követelheti, hogy az neki kitérjen.
6.02 cikk - Köteles komp közlekedésének biztonsági szabályai
1. (...) egyéb hajó és tutaj vezetője hangos kiáltással kellő időben köteles figyelmeztetni a komp személyzetét a hajóút felszabadítására, így az alacsonyvezetésű kompkötél leeresztésére. E jelzésre
a) veszteglő komp vezetőjének az alacsonyvezetésű kötelet azonnal le kell eresztenie, vagy
b) átkelésben lévő komp esetében, a komp vezetőjének az átkelés befejeztével kell a vezető kötél leeresztéséről haladéktalanul gondoskodnia.
2. Éjjel és korlátozott látási viszonyok között, vagy ha a komp a ki- és beszállítás idejénél hosszabb ideig vesztegel, tilos az alacsonyvezetésű köteles komp kötelét kifeszítve tartani.
3. Az alacsonyvezetésű köteles komp kötelének kifeszített állapotát, a komp hajóút felőli oldalán az I. rész 3.28 cikkének megfelelő fénnyel (megj.: éjszaka és nappal felmutatott minden oldalról látható gyors villogó sárga fény) kell jelezni.
4. Az alacsonyvezetésű köteles komp kötelének leeresztett állapotát a kompon a közeledő hajókról jól látható
a) nappal 45 fokos szögben megdöntött rúdon (az I-7. melléklet E.1 jelének megfelelő) fehér zászló vagy tábla,
b) éjjel minden oldalról látható szokásos fehér fényű lámpa kihelyezésével kell jelezni.
B. Találkozás, keresztezés és előzés
6.03 cikk - Általános szabályok
1. A találkozás vagy az előzés csak akkor engedhető meg, ha a hajóút szélessége - valamennyi helyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve - kétséget kizáróan elegendő az egyidejű áthaladáshoz.
3. Találkozásnál vagy előzésnél az összeütközés minden veszélyét kizáró irányban haladó hajók nem változtathatják meg sem menetirányukat, sem menetsebességüket úgy, hogy ezzel az összeütközés veszélyét idézzék elő.
4. Ha a hajó vezetője összeütközés veszélyét észleli, a hajónak egy nagyon rövid hangokból álló sorozatot kell leadnia.
6.03-bis cikk - Keresztezés
1. Ha két egymást keresztező hajó olyan irányban halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az a hajó, amelyik a másik hajót a saját jobb oldala felől látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt. Ugyanakkor a hajóút jobb oldalán haladó hajó nem változtathatja meg a menetirányát. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra más hajók viszonylatában (útjog: nagyhajó > minden más (kishajó, csónak, sporteszköz, stb.)).
3. Az 1. bekezdésben foglaltaktól függetlenül - ha két különböző fajtájú kishajó oly módon halad egymást keresztező útvonalon, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre - a kisgéphajónak ki kell térnie más olyan kishajó útjából, amely nem kisgéphajó, az olyan kishajónak pedig, amely nem kisgéphajó és nem vitorlával haladó kishajó, ki kell térnie a vitorlás kishajók útjából (útjog: vitorlás > evezős > motoros). Ugyanakkor az a kishajó, amelyik a hajóút jobb oldalán halad, menetirányát nem változtathatja meg (a HSZ-II-C-8.05-3 ez utóbbi kitételt magyarország tavain érvényteleníti).
4. Az 1. bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha két vitorlás hajó olyan egymást keresztező útvonalon halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az egyiknek ki kell térnie az alábbiak szerint:
a) ha a hajók különböző oldalszéllel haladnak, a baloldali széllel haladó köteles a másik útjából kitérni,
b) ha a hajók azonos oldalszéllel haladnak, a szél felőli oldalon lévő köteles a szél alatt haladó útjából kitérni,
c) ha a szelet balról kapó hajó a másik hajót a szél felőli oldalon látja és nem tudja meghatározni, hogy az milyen széllel halad, köteles annak útjából kitérni. Ugyanakkor az a hajó, amelyik a hajóút jobb oldalán halad, menetirányát nem változtathatja meg (a HSZ-II-C-8.05-5 ez utóbbi kitételt magyarország tavain érvényteleníti)..
Az e bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajóra más hajó viszonylatában nem vonatkoznak.
6.04 cikk - Találkozás: általános szabályok
1. Ha két hajó oly módon találkozik, hogy összeütközés veszélye állhat fenn, mindkét hajó úgy köteles jobbra kitérni, hogy bal oldalukkal haladhassanak egymás mellett el. Ez a szabály más hajók viszonylatában a kishajókra nem vonatkozik.
2. Találkozáskor a hegymenetben haladó - a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását figyelembe véve - köteles utat engedni a völgymenetben haladó számára.
6.07 cikk - Találkozás hajóútszűkületekben
1. Az olyan szakaszon vagy helyen való találkozás lehetőségének elkerülésére, ahol a hajóút szélessége kétséget kizáróan nem elegendő az egymás melletti elhaladáshoz (hajóútszűkület), a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) minden hajó köteles a lehető legrövidebb idő alatt áthaladni a hajóútszűkületen,
6.09 cikk - Előzés: általános szabályok
1. Az előzés akkor kezdhető meg, ha az előző hajó meggyőződött az előzés veszélytelenségéről.
2. Az előzendő hajó köteles szükség és lehetőség szerint az előzést megkönnyíteni. Köteles sebességét csökkenteni, ha ez szükséges ahhoz, hogy az előzés biztonságos körülmények között és elegendően gyorsan menjen végbe ahhoz, hogy más hajó haladását ne zavarja.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a kishajó nem kishajót előz.
6.10 cikk - Előzés
1. Az előzést végző hajó általában az előzött hajó bal oldala felől köteles elhaladni. Ha az előzéssel összefüggésben nem merül fel az összeütközés veszélye, az előző hajó az előzött hajó jobb oldala felől is elhaladhat. (...)
6. Ha vitorlás hajó más vitorlás hajót előz, az előző hajónak általában az előzött hajó mellett szél felőli oldalon kell elhaladnia (...)
C. Egyéb hajózási szabályok
6.12 cikk - Hajózás előírt útirányú szakaszon
1. Azon a szakaszon, amelyen előírt a menetirány, ezt a menetirányt az I–7. melléklet szerinti B.1., B.2., B.3. vagy B.4. utasító jelzéssel jelölik. A szakasz végét az E.11. tájékoztató jelzéssel lehet jelölni.
B.1 A nyíllal jelölt irányban köteles haladni
B.2 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni
B.2 b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni
B.3 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalán köteles haladni
B.3 a) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalán köteles haladni
B.4 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni
B.4 a) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni
E.11 A tilalom vagy az egyirányú közlekedés feloldása, illetve a korlátozás vége
2. Az ilyen szakaszon a hegymenetben haladó hajó nem akadályozhatja a völgymenetben haladó hajót; szükség esetén a B.4. jelhez közeledve köteles sebességét csökkenteni vagy megállni, hogy lehetőséget adjon a völgymenetben haladó hajónak művelete befejezésére.
6.13 cikk - Fordulás
1. A hajó csak akkor fordulhat meg, ha meggyőződött arról, hogy más hajók mozgása ezt veszély nélkül lehetővé teszi és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.
3. A kockázat nélküli fordulás érdekében a többi hajónak - ha ez szükséges és lehetséges - meg kell változtatnia a sebességét és útirányát. A hajónak különösen a hegymenetbe forduló hajót segítenie kell abban, hogy ezt a műveletet kellő időben végrehajthassa.
6.15 cikk - A vontatott kötelék hajói közé behatolás tilalma
A vontatott kötelék hajói közé behatolni tilos.
6.17 cikk - Hajók párhuzamos haladása és hajók megközelítésének tilalma
1. Hajók csak akkor haladhatnak párhuzamosan, ha az erre rendelkezésre álló szabad tér ezt lehetővé teszi, és amikor ez a hajózást nem akadályozza, illetve nem veszélyezteti.
2. Előzés, ill. találkozás kivételével tilos a 3.14 cikkben előírt két vagy három kék fényt, illetve kék kúpot viselő hajótól, mellévett alakzattól vagy tolt köteléktől 50 m távolságon belül haladni.
6.19 cikk - Ereszkedő hajózás
1. Az ereszkedő hajózás az illetékes hatóságok engedélye nélkül tilos.
2. A völgymenetben orral folyásiránnyal szemben előremenetben működő géppel haladó hajót nem ereszkedőnek, hanem hegymenetben haladónak kell tekinteni.
E. Áthaladás híd alatt, duzzasztóművön és zsilipen
6.24 cikk - Híd alatt és duzzasztóművön való áthaladás általános szabályai
2. Ha a hídnyíláson és duzzasztóművön keresztül megengedett az áthaladás és azon
a) A.10. jelet (I–7. melléklet) helyeztek ki, tilos a két jelzőtábla közötti téren kívül hajózni,
b) D.2. jelet (I–7. melléklet) helyeztek ki, ajánlott a hajóval két jelzőtábla vagy fény között maradni.
6.25 cikk - Áthaladás állandó híd alatt
1. Ha az állandó híd egyes nyílásait egy vagy több vörös fénnyel vagy vörös-fehér-vörös jelzőtáblával (...) jelölték meg, ezekben a hídnyílásokban hajózni tilos.
2. Ha az állandó híd egyes nyílásait a felettük elhelyezett jelzéssel (...) jelölték meg, ajánlatos elsősorban ezeket a hídnyílásokat használni.
a) D.1a (...) mindkét irányú áthaladásra nyitott.
b) D.1b (...) az ellenkező irányú áthaladás számára zárt. 
Ebben az esetben a hídnyílást az ellenkező oldalon az A.l. tiltó jelzéssel (I–7. melléklet) jelölik.
3. Ha az állandó híd egyes nyílásait a 2. bekezdés szerint jelölték, a jelzés nélküli nyílásokon a hajó csak a saját kockázatára és felelősségére haladhat át.
6.26 cikk - Áthaladás nyitható hídon
1. A Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések előírásainak megtartásával a hajó vezetője nyitható hídhoz közeledve vagy azon való áthaladáskor köteles követni a híd kezelőszemélyzetének megfelelő esetekben a hajózás biztonságára és rendjére vonatkozóan adott utasításait. A hídon való áthaladási szándékát a hajó vezetője a híd kezelőjével hosszú hangjelzéssel vagy rádiótelefonon köteles jelezni.
4. A nyitható hídon való áthaladást a következő jelzésekkel szabályozzák:
a) egy vagy több vörös fény: az áthaladás tilos;
b) azonos magasságban elhelyezett egy vörös és egy zöld fény, vagy a zöld fény felett elhelyezett egy vörös fény: az áthaladás egyelőre tilos, de a híd nyitás alatt áll, a hajóknak indulásra fel kell készülniük;
c) egy vagy több zöld fény: az áthaladás szabad;
d) egymás felett elhelyezett két vörös fény: a híd nyitása a hajózás számára szünetel;
e) a hídon elhelyezett sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt: az áthaladás tilos, kivéve a kismagasságú hajókat, azok áthaladása mindkét irányban megengedett;
f) a hídon elhelyezett két sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt: az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajókat, azok áthaladása a jelzett oldalról szabad, ellenkező oldalról tilos.
5. A 4. bekezdésben említett vörös fényjelek vörös-fehér-vörös táblákkal (...), a zöld fényjelek zöld-fehér-zöld táblákkal (...), a sárga fények pedig sárga táblákkal (...) helyettesíthetők.
6.27 cikk - Áthaladás duzzasztóművön
1. A duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás tilalmát egy vagy több vörös fénnyel vagy vörös-fehér-vörös táblával (...) lehet jelölni.
2. A duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás csak akkor szabad, ha azt jobbról és balról (megj.: zöld-fehér-zöld táblával) (...) jelölték
6.28 cikk - Áthaladás zsilipen
1. A hajó a zsilip várakozóhelyéhez közeledésekor köteles csökkenteni sebességét. Ha nem tud, vagy nem szándékozik azonnal behajózni a zsilipbe és ha a parton B.5. táblát (I–7. melléklet) helyeztek el, a tábla előtt köteles megállni.
3. A zsilipen való áthaladás a várakozóhelyre érkezés sorrendjében történik. A kishajó külön zsilipelésre nem tarthat igényt, az csak a zsilipszemélyzet értesítése után hajózhat be a zsilipkamrába. Ezen túlmenően, ha kishajók más fajtájú hajókkal együtt zsilipelnek, csak azok után hajózhatnak be a zsilipkamrába.
4. A zsiliphez közeledve, különösen a várakozóhelyen, az előzés tilos.
7. A zsilipben
a) ha a zsilipkamra falain határokat jelöltek meg, a hajónak ezek között kell maradnia;
e) a kikötéstől a kihajózás megkezdéséig a propulziós művet (megj.: motort) csak a zsilipelés biztonsága érdekében szabad használni;
f) a kishajónak más hajótól kellő távolságot kell tartania.
8. A zsilipben és a zsilip várakozóhelyén a hajónak legalább 10 m oldaltávolságot kell tartania a 3.14 cikk 1. bekezdés szerinti egy kék fényt vagy kék kúpot viselő (megj.: gyúlékony anyagot szállító) más hajótól vagy köteléktől. (...)
9. A 3.14 cikk 2. vagy 3. bekezdése szerinti két vagy három kék fényt, illetve kék kúpot viselő hajókat (megj.: egészségre ártalmas vagy robbanásveszélyes anyagot szállító) és kötelékeket külön kell zsilipelni.
10. A 3.14 cikk 1. bekezdése szerinti jelzéseket viselő hajó és kötelék (megj.: gyúlékony anyagot szállító) személyhajóval együtt nem zsilipelhető.
12. A hajózás biztonságának és rendjének fenntartása, az áthaladás gyorsítása és a kihasználtság érdekében a zsilip személyzete e cikk rendelkezéseitől eltérő, illetve azokat kiegészítő utasításokat adhat. A zsilipben és a zsilip várakozóhelyén tartózkodó hajó köteles ezeket az utasításokat követni.
6.28-bis cikk - Behajózás a zsilipbe és kihajózás abból
1. A zsilipbe való behajózás szabályozása - nappal és éjszaka - a zsilip egyik vagy mindkét oldalán elhelyezett következő jelzésekkel történik:
a) két egymás felett elhelyezett vörös fény: a behajózás tilos, a zsilip nem üzemel;
b) egy vörös fény vagy két vízszintesen elhelyezett vörös fény: a behajózás tilos, a zsilip zárva;
c) a két vízszintesen elhelyezett vörös fény egyike nem világít, illetve egy-egy vízszintesen elhelyezett vörös és zöld fény, vagy egy vörös és felette egy zöld fény: a behajózás tilos, a zsilip nyitásra előkészítés alatt áll;
d) egy vagy két vízszintesen elhelyezett zöld fény: a behajózás szabad.
2. A zsilipből való kihajózás szabályozása - nappal és éjszaka - a következő jelzésekkel történik:
a) egy vagy két vörös fény: a kihajózás tilos;
b) egy vagy két zöld fény: a kihajózás szabad.
3. Az 1. és 2. bekezdésben előírt egy vagy két vörös fényt egy A.1. tábla (I–7. melléklet) helyettesítheti.
Az ugyanezen bekezdésekben előírt zöld fényt, illetve zöld fényeket egy E.1. tábla (I–7. melléklet) helyettesítheti.
4. Fény- vagy táblajelzés hiányában tilos be-, illetve kihajózni a zsilipszemélyzet külön engedélye nélkül.
6.29 cikk - A zsilipen való áthaladás sorrendje
A 6.28 cikk 3. bekezdésétől eltérően a zsilipen áthaladáskor elsőbbség illeti meg:
a) az illetékes hatóságok, a tűzoltóság, a rendészeti szerv és a vámszerv, valamint a mentő- és egészségügyi feladatokat ellátó szolgálatok halaszthatatlan okok miatt közlekedő hajóját;b) az illetékes hatóság által erre feljogosított és a 3.17 cikkben említett vörös lengőt viselő hajót.
Amennyiben ilyen hajó közeledik a zsilip várakozóhelyéhez (...), más hajó köteles (...) megkönnyíteni az ilyen hajó áthaladását.
F. Korlátozott látási viszonyok
6.31 cikk - Hangjelzés veszteglés közben
1. Korlátozott látási viszonyok között a kikötőn és az illetékes hatóság által veszteglésre kijelölt helyen kívül a hajóútban vagy annak közelében veszteglő hajó (...) amint meghallja közeledő hajó (...) jelzését (...) köteles (...) a következő hangjelzéseket leadni:
a) ha a hajóút bal oldalán (az arccal folyásirányban álló megfigyelőhöz viszonyítva) vesztegelnek, akkor egy harangkongatást köteles leadni;
b) ha a hajóút jobb oldalán (az arccal folyásirányban álló megfigyelőhöz viszonyítva) vesztegelnek, akkor két harangkongatást köteles leadni;
c) meghatározhatatlan helyzetben van, akkor három harangkongatást köteles leadni.
Ezeket a jelzéseket legfeljebb egyperces időközönként kell ismételni.
6.33 cikk - Nem radarral közlekedő hajóra vonatkozó rendelkezések
A korlátozott látási viszonyok között a nem radarral közlekedő hajó vagy kötelék köteles haladéktalanul beállni a legközelebbi biztonságos horgonyzó- vagy veszteglőhelyre. A jelzett helyek felé haladva köteles megtartani az alábbi rendelkezéseket:
a) köteles a hajóút valamelyik széléhez lehető legközelebb húzódva hajózni;b) (...) köteles egy hosszú hangjelzést adni; ezt a jelzést legfeljebb egyperces időközönként meg kell ismételni (...)
db) a hajóútban közlekedve - különösen, ha az egyik parttól a másik felé tart - a lehető leggyorsabban a hajóutat felszabadítani.
G. Különleges szabályok
6.34 cikk - Különleges elsőbbségek
3. A hajók a 3.37 cikkben előírt jelzéseket viselő hajó (megj.: aknamentesítéssel foglalkozó hajó) farát 1000 m-nél kisebb távolságra nem közelíthetik meg.
6.37 cikk - Búvár-tevékenységet folytató hajók
2. Minden hajó köteles kellő távolságot tartani a 3.36 cikkben előírt jelzést viselő hajótól(megj.: búvártevékenységet folytató hajó).
8. FEJEZET
JELZÉSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK
8.01 cikk - „Tartsa magát távol tőlem” jelzés
1. Esemény vagy baleset alkalmával, amelynek következtében a szállított veszélyes anyagok a szabadba juthatnak, „Tartsa magát távol tőlem” jelzést kell leadni a 3.14 cikk 1., 2. vagy 3. bekezdése szerinti jelzéseket viselő hajókon (megj.: gyúlékony, egészségre ártalmas, ill. robbanékony anyagot szállító) ha a személyzet nem képes elhárítani az emberi életet vagy a hajózást fenyegető, a szállított anyagnak a szabadba jutása miatt keletkező veszélyt.
2. A „Tartsa magát távol tőlem” jelzés hang- és fényjelzésből áll. A hangjelzés legalább 15 percen keresztül folyamatosan ismétlődő egy hosszú és egy rövid hangból áll. A hangjelzéssel egyidejűleg a 4.01 cikk 2. bekezdése szerinti fényjelzést is le kell adni (megj.: a hangjelzéssel szinkronban minden oldalról látható sárga fény).
I-6. MELLÉKLET
HANGJELZÉSEK
III. HAJÓK HANGJELZÉSEI
A harangütéstől és a háromtónusú hangjelektől eltérő hangjelzéseknek a következő jellemzőkkel rendelkező egy vagy több, egymást követő hang leadásából kell állniuk:
- rövid hang: kb. 1 másodpercig tartó hang,
- hosszú hang: kb. 4 másodpercig tartó hang.
A két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc legyen, kivéve a nagyon rövid hangok sorozatát, amely legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozatból kell állnia.
A. ÁLTALÁNOS JELZÉSEK
 |
1 hosszú hang: „Figyelem!” |
 |
1 rövid hang: „Jobbra tartok” |
 |
2 rövid hang: „Balra tartok” |
 |
3 rövid hang: „Hátramenet” |
 |
4 rövid hang: „Műveletképtelen vagyok” |
 |
Ismételt egy rövid és egy hosszú hang: „Tartsa magát távol tőlem!” |
 |
Nagyon rövid hangok sorozata: „Összeütközés közvetlen veszélye áll fenn!” |
 |
Ismételt hosszú hangok: „Vészjelzés” |
 |
Harangütések: „Vészjelzés” |
I-7. MELLÉKLET
HAJÓZÁST SZABÁLYOZÓ JELZÉSEK A VÍZIÚTON
1. Az alábbi I. részben foglalt alapjelzések a II. részben foglalt kiegészítő jelzésekkel kiegészíthetők vagy pontosíthatók.
2. A táblákat külső éleik mentén keskeny fehér szegéllyel lehet ellátni.
I. RÉSZ
ALAPJELZÉSEK
A. TILTÓ JELZÉSEK
A.1 Áthaladni tilos (lásd a 6.08, 6.16, 6.22, 6.22-bis, 6.25, 6.26, 6.27 és 6.28-bis cikket): 
Két egymás felett elhelyezett tábla, fény, illetve lobogó a tartós tilalmat jelzi
A.2 Előzés tilos (lásd a 6.11 cikket):
A.3 Kötelékek egymás közti előzésére vonatkozó tilalom (lásd a 6.11 cikket):
A.4 Találkozás és előzés tilos (lásd a 6.08):
A.4.1 Kötelékek egymás közti találkozása és előzése tilos (lásd a 6.08 cikk 1. bekezdését):
A.5 Veszteglés tilos (horgonyon vagy parthoz kikötve) (lásd a 7.02 cikket):
A.5.1 Tilos a veszteglés a méterben megadott szélességben (a jelzéstől számítva) (lásd a 7.02 cikket):
A.6 Tilos horgonyozni, horgonyt, kötelet, láncot vonszolni (lásd a 6.18 és 7.03 cikket):
A.7 Tilos a parthoz kikötni (lásd a 7.04 cikket):
A.8 Megfordulni tilos (lásd a 6.13 cikket):
A.9 Hullámzást kelteni tilos (lásd a 6.20 cikket):
A.10 A jelzett területen kívül áthaladni tilos (hídnyílásban és duzzasztómű nyílásában) (lásd a 6.24 cikket):
A.11 Az áthaladás tilos, de az induláshoz készüljön fel (lásd a 6.26 és a 6.28-bis cikket):
A.12 Géphajók közlekedése tilos:
A.13 Kedvtelési célú vízijárművek közlekedése tilos:
A.14 Vízisízés tilos:
A.15 Vitorlás hajók közlekedése tilos:
A.16 Géphajónak és vitorlás hajónak nem minősülő hajók közlekedése tilos:
A.17 Vitorlás deszkával közlekedni tilos:
A.18 A sport és kedvtelési kishajók nagy sebességű közlekedésére engedélyezett zóna vége:
A.19 Hajók vízre bocsátása és partra húzása tilos:
A.20 Motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos:
B. UTASÍTÓ JELZÉSEK
B.1 A nyíllal jelölt irányban köteles haladni (lásd a 6.12 cikket):
B.2 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket):
b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket):
B.3 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalán köteles haladni (lásd a 6.12 cikket):
b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalán köteles haladni (lásd a 6.12 cikket):
B.4 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket):
b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket):
B.5 A Szabályzatban megállapított esetben köteles megállni (lásd a 6.26 és 6.28 cikket):
B.6 A megadott sebességet túllépni tilos (km/h-ban):
B.7 Köteles hangjelet adni:
B.8 Fokozott elővigyázatosság kötelező (lásd a 6.08 cikket):
B.10 A főágban haladó hajóknak szükség esetén meg kell változtatniuk sebességüket vagy útirányukat, hogy utat engedjenek a kikötőből vagy a mellékvíziútból kihajózó hajónak (lásd a 6.16 cikket):
B.9 A főágba kihajózni vagy azt keresztezni csak abban az esetben szabad, ha a főágban haladó hajókat nem kényszeríti sebességük vagy útirányuk megváltoztatására (lásd a 6.16 cikket)
B.11 a) Kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni (lásd a 4.05 cikket):
b) Kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni a jelzésen feltüntetett csatornán (lásd a 4.05 cikket):
C. KORLÁTOZÁSI JELZÉSEK
C.1 Korlátozott vízmélység:
C.2 Korlátozott vízszint feletti szabad magasság:
C.3 Korlátozott átjáró- vagy hajóútszélesség:
Megjegyzés: A C.1, C.2 és C.3 jelzéseken számok is feltüntethetők. Azok méterben megadják a vízmélységet, a vízszint feletti szabad magasságot és a hajóút, illetve az átjáró szélességét.
C.4 Hajózási korlátozások, tudakozódjék:
C.5 A hajóút eltávolodik a jobb (bal) parttól; a jelzésen feltüntetett szám mutatja méterben azt a jelzéstől mért távolságot, amelyet a hajóknak tartaniuk kell:
D. AJÁNLÓ JELZÉSEK
D.1 Ajánlott átjáró
a) mindkét irányban (lásd a 6.25, 6.26 és 6.27 cikket):
b) csak a megadott irányban (az ellenkező irányban az áthaladás tilos) (lásd a 6.25, 6.26 és 6.27 cikket):
D.2 Ajánlatos a jelzett területen maradni (hídnyíláson és duzzasztómű nyílásán való áthaladásnál) (lásd a 6.24 cikket):
D.3 Ajánlott haladási irány: a nyíllal jelzett irányban az állandó fénytől a villanó fény felé:
E. TÁJÉKOZTATÓ JELZÉSEK
E.1 Az áthaladás engedélyezett (általános jelzés) (lásd a 6.08, 6.16, 6.26, 6.27 és 6.28-bis cikket)
E.3 Duzzasztómű:
E.4 a) Nem szabadon közlekedő komp:
E.5 Vesztegelni szabad (horgonyon vagy parthoz kikötve) (lásd a 7.02 és 7.05 cikket):
E.5.1 Vesztegelni szabad a vízterületnek azon a részén, amelynek a jelzéstől mért szélességét méterben a tábla feltünteti (lásd a 7.05 cikket):
E.5.2 Vesztegelni szabad a vízterületnek azon a részén, amelynek a jelzéstől a méterben feltüntetett két távolság között található (lásd a 7.05 cikket):
E.5.3 Az egymás mellé állítható hajók legnagyobb száma (lásd a 7.05 cikket):
E.5.4 Tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek nem kell viselniük a 3.14 cikkben előírt jelzéseket (lásd a 7.06 cikket):
E.5.5 Tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék fényt, illetve egy kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket):
E.5.6 Tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt, illetve két kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket):
E.5.7 Tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt, illetve három kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket):
E.5.8 A nem tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek nem kell viselniük a 3.14 cikkben előírt jelzéseket (lásd a 7.06 cikket):
E.5.9 A nem tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék fényt, illetve egy kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket):
E.5.10 A nem tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt, illetve két kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket):
E.5.11 A nem tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt, illetve három kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket):
E.5.12 Minden olyan hajó számára kijelölt veszteglőhely, amelynek nem kell viselnie a 3.14 cikkben előírt jelzéseket (lásd a 7.06 cikket):
E.5.13 Minden olyan hajó számára kijelölt veszteglőhely, amelynek a 3.14 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék fényt, illetve egy kék kúpot kell viselnie (lásd a 7.06 cikket):
E.5.14 Minden olyan hajó számára kijelölt veszteglőhely, amelynek a 3.14 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt, illetve két kék kúpot kell viselnie (lásd a 7.06 cikket):
E.5.15 Minden olyan hajó számára kijelölt veszteglőhely, amelynek a 3.14 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt, illetve három kék kúpot kell viselnie (lásd a 7.06 cikket):
E.6 Horgonyzás (lásd a 7.03 cikket), illetve horgony, kötél vagy lánc vonszolása megengedett (lásd a 6.18 cikket):
E.7 Parthoz való kikötés megengedett (lásd a 7.04 cikket):
E.7.1 Járművek be- és kirakodására kijelölt rakpartszakasz (a legnagyobb megengedett várakozási időre vonatkozó információt a jelzés alatt elhelyezett tájékoztató táblán lehet feltüntetni):
E.8 Fordítóhely (lásd a 6.13 és 7.02 cikket):
E.9 Az elért út azon víziút mellékvíziútjának tekintendő, amelyen a hajó halad (lásd a 6.16 cikket):
E.10 Az út, amelyen a hajó halad, az elért vízi út mellékvíziútjának tekintendő (lásd a 6.16 cikket):
E.11 A tilalom vagy az egyirányú közlekedés feloldása, illetve a korlátozás vége:
E.12 Figyelemfelhívó jelzések: egy vagy két fehér fény:
a) állandó fény (fények): elől akadály/nehézség - előírás esetében megállni kötelező
b) villanó fény (fények): a továbbhaladás engedélyezett
E.15 Géphajók közlekedése engedélyezett:
E.16 Kedvtelési célú hajók közlekedése engedélyezett:
E.18 Vitorlás hajók közlekedése engedélyezett:
E.19 Géphajónak és vitorlás hajónak nem minősülő hajók közlekedése engedélyezett:
E.20 Vitorlás deszkák közlekedése engedélyezett:
E.21 Kedvtelési célú kishajók nagy sebességű közlekedése engedélyezett:
E.22 Hajók vízre bocsátása és partra húzása engedélyezett:
E.23 A hajózási viszonyokra vonatkozó információ a jelzésen feltüntetett csatornán kapható:
E.24 Motoros vízi sporteszköz közlekedése engedélyezett:
II. RÉSZ
KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK
Az alapjelzések (lásd az I. részt) a következő jelzésekkel egészíthetők ki:
1. Távolságot jelző tábla, amelytől kezdve érvényes az alapjelzéssel közölt előírás vagy körülmény
Megjegyzés: Ezek a táblák az alapjelzés felett helyezkednek el.
Példák:
Megállás 1000 m-re
Nem szabadon közlekedő komp 1500 m-re
2. Kiegészítő fényjelzés
Fehér világító nyíl, amelynek más fényekkel együtt van jelentése
a) Zöld fénnyel
Például: az öbölbe való behajózás a nyíl irányában megengedett
b) Vörös fénnyel
Például: az öbölbe való behajózás a nyíl irányában tilos
3. Annak a szakasznak az irányát jelző nyilak, amelyre az alapjelzés vonatkozik
Megjegyzés: A nyilaknak nem kell feltétlenül fehér színűeknek lenni, és azok az alapjelzés mellett vagy alatt helyezkedhetnek el.
Példák:
A veszteglés engedélyezett
A veszteglés tilos 1000 m-en belül
4. Magyarázatot vagy kiegészítő tájékoztatást közlő táblák
Megjegyzés: Ezek a táblák az alapjelzés alatt helyezkednek el.
Példák:
Megállás vámvizsgálatra
Hosszú hangjelzés adása kötelező
I-8. MELLÉKLET
KITŰZŐ JELZÉSEK
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Víziút kitűzése
A víziutat és a hajóutat, valamint a veszélyes helyeket és a hajózási akadályokat nem mindenkor jelölik meg jelekkel (kitűző jelekkel).
Az úszó hajózási jeleket a jelölendő szélektől kb. 5 m távolságra helyezik el.
Sarkantyút és párhuzamművet rögzített és úszó jelekkel lehet megjelölni. Ezeket a jeleket általában a sarkantyú- vagy a párhuzammű fejénél vagy az előtt helyezik el.
A fennakadás vagy a jelekkel való ütközés elkerülésére a jelektől kellő távolságot kell tartani.
2. Fogalommeghatározások
Jobb oldal/bal oldal: a víziút, illetve a hajóút „jobb oldala” és „bal oldala” az arccal folyásirányba forduló szemlélőhöz viszonyítva határozható meg. Csatornák, tavak és nagyszélességű víziutak „jobb és bal oldalát” az illetékes hatóság állapítja meg.
Fény: a kitűzés jelzésére használatos különleges fény.
Állandó fény: folytonos fényt kibocsátó, állandó fényerejű és színű fény.
Villanó fény: jellegzetes és időszakosan ismétlődő felvillanás-sorozatokból álló, állandó fényerejű és színű fény.
3. A fények ritmusa:
 |
Elsötétülő fény |
 |
Csoportosan elsötétülő fény |
 |
Állandó fázisú fény |
 |
Villanó fény |
 |
Felvillanáscsoportokból álló fény |
 |
Gyors felvillanáscsoportokból álló fény |
|
Felvillanáscsoportokból álló összetett fény |
 |
Folytonosan ismétlődő gyors felvillanásokból álló fény |
II. A HAJÓÚT SZÉLEIT JELZŐ, A VÍZIÚTON ELHELYEZETT JELEK
1. ábra
Szín: vörös.
Alak: henger alakú bója vagy úszó vagy karó.
Csúcsjelzés: a nem henger alakú bóján vagy úszón egy henger formájú, vörös csúcsjel található.
Fény (amennyiben van): vörös villanó fény.
Általában radarreflektorral felszerelve.
Az 1. ábra jelei a hajóút határát és elhelyezkedését jelölik; ezek a jelek a hajóút jobb szélét és a jobb part közeli veszélyeket jelölik.
2. ábra
Szín: zöld.
Alak: kúp alakú bója vagy úszók vagy karó.
Csúcsjelzés: (amennyiben van) csúcsával felfelé álló kúp.
Fény (amennyiben van): zöld villanó fény.
Általában radarreflektorral felszerelve.
A 2. ábra jelei a hajóút határát és elhelyezkedését jelölik; ezek a jelek a hajóút bal szélét és a bal part közeli veszélyeket jelölik.
3. ábra
Szín: vízszintesen vörös és zöld csíkozás.
Alak: előnybe részesítendően gömb alakú bóják, illetve úszók vagy karók.
Csúcsjelzés: vízszintesen vörös és zöld csíkozású gömb alakú csúcsjelzés a bójáknál és az úszóknál kötelező, ha azok nem gömb alakúak.
Általában radarreflektorral felszerelve
Fény (amennyiben van): folytonosan ismétlődő fehér villanó fény vagy állandó fázisú fehér fény (lehet három felvillanáscsoportból álló felvillanáscsoportú fehér fény).
A 3. számú jelek a hajóút szétágazásának vagy összefolyásának, valamint a hajóúton belül elhelyezkedő hajózási akadályok jelzésére szolgálnak. Úgy a völgymenetben, mind a hegymenetben haladó hajók a jelek mellett bármelyik oldalról elhaladhatnak.
4. Az első és második pontban meghatározott bójákon a fehér „P” betű azt jelenti, hogy a hajóút veszteglőhely mentén halad.
Példa: Bója fénnyel a veszteglőhelyet a hajóút jobb oldalán való elhatárolására (7.05 cikk)
Példa: Bója fénnyel a veszteglőhelyet a hajóút bal oldalán való elhatárolására (7.05 cikk)
III. A HAJÓÚT HELYZETÉT JELZŐ, PARTON ELHELYEZETT JELEK
A. A hajóút parthoz viszonyított helyzetét jelző jelek
Ezek a jelek a hajóút parthoz viszonyított helyzetét jelzik és a víziúton elhelyezett jelekkel együtt megjelölik a hajóutat azokon a helyeken, ahol az a parthoz közelít; ezek a jelek egyúttal iránytartó jelekként is szolgálnak.
1. Hajóút a jobb part közelében
Szín: vörös/fehér.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú vörös színű (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel) tábla, alul és felül fehér szegéllyel, vagy vörös színű keretezett (vízszintesen és függőlegesen) tábla.
2. Hajóút a bal part közelében
Szín: zöld/fehér.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva elhelyezett élekkel) tábla, felső felén zöld és alsó felén fehér színben, vagy zöld keretes (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva átlósan elhelyezett élekkel) tábla.
3. A jelek használata:
B. Az átmenet jelei
A jobb eligazítás céljából, külön jelekkel is lehet jelezni a hajóútnak az egyik part felől a másik part felé tartó irányát (átmenetét).
1. A jobb parton
Szín: sárga/fekete.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú sárga tábla (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel) középen függőleges fekete csíkkal.
Fény (amennyiben van): sárga villogó vagy sárga elsötétülő fény - a kettős felvillanáscsoportokból álló ritmus kivételével - páros számú jellemzőkkel
A jobbparti átmeneti jel a hajóút jobbpartról a balpartra való átmenetének kezdetének és végének jelzésére szolgál.
8. ábra
Szín: sárga/fekete
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: négyzet alakú sárga tábla (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva elhelyezett élekkel) középen függőleges fekete csíkkal.
Fény (amennyiben van): sárga villogó vagy sárga elsötétülő fény - a hármas felvillanás-csoportokból álló ritmus kivételével - páratlan számú jellemzőkkel
A balparti átmeneti jel a hajóút balpartról a jobbpartra való átmenetének kezdetének és végének jelzésére szolgál.
9. ábra
3. A jelek használata:
3.1. Az átmenet egyszerű jelzése
10. ábra
3.2. A hosszabb átmenet tengelyvonalának jelzése
Két egymás mögött ugyanazon a parton a hosszú átmenet tengelyvonalát jelző feltakaró jelekként elhelyezett egyforma (8., illetve 9. ábra) jel, és az ilyen átmenet jelzésénél az első jelet alacsonyabban kell elhelyezni, mint a hátsó jelet.
11. ábra
Jobbparti feltakaró jelek:
Két sárga tábla, mint például a 8. ábrán ábrázolt (mellső és hátsó tábla).
Fény (ha van): sárga fények. A mellső villogó, a hátsó állandó.
11b ábra
Balparti feltakaró jelek:
Két sárga tábla, mint például a 9. ábrán ábrázolt (mellső és hátsó tábla).
Fény (ha van): sárga fények. A mellső villogó, a hátsó állandó.
11d ábra
IV. VESZÉLYES HELYEK ÉS AKADÁLYOK MEGJELÖLÉSE
A. Rögzített jelek
1. Veszélyes helyet határoló jobboldali jel
Szín: vörös.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: csúcsával lefelé álló, vörössel keretezett fehér háromszög.
A jel a jobb parti veszélyes helyeket jelzi és kisegítő jelként szolgál a mederbe benyúló különféle műtárgyak (gát, vezetőmű stb.) határolására, továbbá alkalmazható a magas vízállásnál elöntött benyúló partrészek határolására.
2. Veszélyes helyet határoló baloldali jel
Szín: zöld.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: csúcsával felfelé álló, zölddel keretezett fehér háromszög.
A jel a bal parti veszélyes helyeket jelzi és kisegítő jelként szolgál a mederbe benyúló különféle műtárgyak (gát, vezetőmű stb.) határolására, továbbá alkalmazható a magas vízállásnál elöntött benyúló partrészek határolására.
3. A hajóút szétágazása (elhaladás mindkét oldalról lehetséges)
Szín: vörös/zöld.
Alak: rúd, csúcsjelzéssel.
Csúcsjelzés: két, egymással csúcsával szembefordított fehér háromszög, amelyek közül a felső vörössel, az alsó zölddel keretezett. Fény (amennyiben van): fehér villanó fény
A jeleket a szigetcsúcson ott helyezik el, ahol a sziget kettéosztja a hajóutat, továbbá a hajózható csatornák és mellékfolyók torkolatában.
4. Elágazás, torkolat és kikötőbejárat
Elágazás, torkolat és kikötőbejárat megközelítésének helyein mindkét part az elválasztó mólóig megjelölhető a fenti 1. és 2. pontban előírt 12. és 13. ábra szerinti jelekkel. A kikötőbe beálló hajókat hegymenetben haladóknak kell tekinteni.
II. RÉSZ
MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN LEVŐ BELVÍZI UTAKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK
A. Általános szabályok
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.01 cikk - Fogalommeghatározások
A II. rész alkalmazásában:
1. felügyeleti hajó: a hajózási hatóság, a vízi- és a határrendészeti rendőri szerv, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, valamint a súlyos víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatát végző szervezet hajója,
2. folyamkilométer (fkm): a víziút adott pontjának a folyó vagy csatorna torkolatától mért távolsága,
4. hajóhíd: a parthoz és a mederhez rögzített úszólétesítményekből összeállított, nyitható ideiglenes híd,
9. kísérő kisgéphajó: oktatás, edzés, verseny és vízi rendezvény ideje alatt a vitorlás és evezős csónak vagy vízi sporteszközök, vitorlás kishajó, illetve vízben lévő személyek kísérését, szükség esetén mentést szolgáló, saját gépi berendezéssel hajtott kishajó,
10. komp, függesztőköteles repülőhíd (lengőkomp): felső vezetőkötélhez vagy a meder közepén lehorgonyzott, ladikkal vagy úszóval lebegő helyzetben tartott hosszkötélhez rögzített, a kormány kihajtása által vágatással mozgásba hozott komp,
11. komp, alacsonyvezetésű köteles: a vízfelszín felett kis magasságban átvezetett kötelű komp,
12. komp, felsővezetésű köteles: a vízfelszín felett átvezetett kötelű komp, amely lehet alacsonyvezetésű köteles komp, magasvezetésű köteles komp, függesztőköteles repülőhíd (lengőkomp),
13. komp, köteles: nem szabadon közlekedő kötélpályás komp, amely lehet mélyvezetésű köteles komp, felsővezetésű köteles komp,
14. komp, magasvezetésű köteles: a vízfelszín felett legalább a hajózásra alkalmas vagy hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló jogszabályban előírt magasságban átvezetett kötelű komp,
15. komp, mélyvezetésű köteles: a vízfelszín alatt a mederfenéken átvezetett kötelű komp,
16. korlátozott látási viszonyok: 1000 m-nél kisebb látótávolság,
18. mentőmotoros: a hajózási hatóság által rendeltetésszerű mentésre alkalmasnak nyilvánított, a II-11. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő kisgéphajó,
22. vitorlás vízi sporteszköz: a legalább 3 m2 névleges vitorlafelületű vízi sporteszköz,
23. vízi légijármű: vízen történő fel- és leszállás rendeltetésszerű végrehajtására alkalmas - a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott - légijármű,
24. vízi repülőtér: vízi légijármű fel- és leszállására, vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított, az üzemeltető rendelkezésére bocsátott vízterület,
25. vízi sportpálya: vízisízés, ejtőernyő vontatás, úszó eszközhöz kötött repülés, vontatott vízi sport- és fürdőeszköz, valamint motoros vízi sporteszköz másoktól és egymástól elkülönített használata céljára kijelölt vagy engedélyezett vízterület.
1.02 cikk - A vízijármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy
1. Csónakot és nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel - az vezethet, aki
a) a 14. életévét - gépi hajtású vízijármű esetében 17. életévét - betöltötte,
b) úszni tud,
c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, és
d) ismeri az e Szabályzat rendelkezéseit, valamint az igénybe vett vízterület sajátosságait.
2. Ha több személy tartózkodik a csónakban vagy nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközön, indulás előtt 16. életévét - gépi hajtású vízijármű esetében 17. életévét - betöltött, valamint az 1. bekezdés b)-d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni.
3. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és az e Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz használatával és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet.
Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha
a) minden sportolóra folyamatos rálátása van, és
b) a segítségnyújtáshoz vagy beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.
3.a. Szervezett, csoportosan haladó evezős vízijárművek részvételével zajló vízitúra - tíznél több evezős vízijármű részvétele esetén - vízi túravezető vezetésével bonyolítható le.
3.b. A 3.a. bekezdésben említett vízitúra elindulását, túravezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízirendészeti szervnek.
3.c. A vízi túravezetőre a túrában részt vevő vízijárművek és személyek vonatkozásában a 3. bekezdésben az edzőre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
3.d. A vízitúra vezetőjének vízijárművét a Szabályzat II. rész 3. melléklet „U” kódlobogójával (II-3. melléklet) kell megjelölni. A lobogó (oldalélének) mérete legkevesebb 0,3 m és a helyettesíthető azonos megjelenésű táblával vagy azonos képet mutató felfestéssel vagy ragasztással.
3.e. A vízitúra vezetője jogosult a túra résztvevőinek közlekedési magatartására vonatkozó utasítást adni, amelyet a résztvevők kötelesek végrehajtani.
3.f. Vízitúra korlátozott látási viszonyok között nem folytatható.
1.12 cikk - Sport- és egyéb vízirendezvény
1. Vízirendezvény a rendezvény helye szerint illetékes vízirendészeti rendőrkapitányság, a vízirendészeti szervek illetékességi területén kívül eső folyókon, tavakon és egyéb szabad vizeken a rendezvény helye szerint a területileg illetékes rendőrkapitányság engedélyével tartható.
2. A hajózás korlátozását okozó, víziúton tartott rendezvényhez a hajózási hatóság engedélye, egyéb esetben szakhatósági hozzájárulása szükséges.
3. Víziúton a rendezvény - a hajózási hatóság eltérő rendelkezése hiányában - hajósoknak szóló hirdetménnyel vagy tájékoztatóval való meghirdetése nélkül nem tartható meg.
2. FEJEZET
AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY JELEI, LÁTHATÓ JELZÉSEK, HANGJELZÉSEK, RÁDIÓTELEFON, A VÍZIÚT JELEI
2.02 cikk - Kitűzőhajó, vízirendészeti hajó, vámrendészeti hajó és veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó jelzése
2. A vízi- és határrendészet rendőri szerveinek ellenőrzést végző hajóin az I. rész 3.27 cikkében előírt, kékkel keretezett, fehér színű rombusz alakú jelzést kell alkalmazni és a hajó mindkét oldalán RENDŐRSÉG vagy POLICE feliratot kell elhelyezni.
3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajóin az I. rész 3.27 cikkében előírt jelzéseken felül zölddel keretezett, fehér színű rombusz alakú jelzést kell alkalmazni és a hajó mindkét oldalán VÁM-ZOLL feliratot kell elhelyezni.
4. A veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi célú hajó - amennyiben nem aknamentesítéssel foglalkozik -, valamint a katasztrófavédelmi célú hajó a felügyeleti hajók által alkalmazott minden oldalról látható kék villogó fényt viselhet.
2.03 cikk - Fény- és hangjelző berendezések
1. A víziúton és a partél közelében fényt, azaz fényforrást tilos úgy elhelyezni és üzemeltetni, hogy az az e Szabályzatban meghatározott fényjelzés észlelését zavarja vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon (például elvakítással) veszélyeztesse.
2. Ha a felügyeleti, illetve veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó álló helyzetben is viseli a megkülönböztető kék villogó fényt, a hajók kötelesek az elhaladás során menetsebességüket csökkenteni és attól a lehető legnagyobb távolságot tartani.
2.04 cikk - Áthaladási elsőbbség
1. Az I. rész 3.27, és e rész 2.02 cikkében megállapított jelzéseket viselő
a) felügyeleti, illetve veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó a megkülönböztető fény és hangjelzés alkalmazásakor,
b) a kitűzőhajó a megkülönböztető látható jelzés és egy figyelmeztető hangjelzés együttes alkalmazása esetén áthaladási elsőbbséget élvez más úszólétesítményekkel szemben.
2. Az 1. bekezdésben említett esetben minden úszólétesítmény köteles szabad utat biztosítani a megkülönböztető jelzést viselő vízijármű részére vagy annak vezetőjének utasítására sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni.
2.07 cikk - Csónakkal közlekedő személy éjszakai időszakban való jelzésadási kötelezettsége
Csónakkal közlekedő személy fehér színű fény láthatóvá tétele által hívja fel jelenlétére a hozzá közeledő vagy a közelében közlekedő hajók figyelmét.
3. FEJEZET, HAJÓZÁSI SZABÁLYOK
3.03 cikk - Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése
1. Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
2. Csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozás, keresztezés és előzés esetében a kishajóra vonatkozó szabályokat alkalmazza.
3. Ha azonos hajtású kishajók vagy csónakok vagy vízi sporteszközök (a vitorlával haladók kivételével) egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.
4. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz, valamint a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni (megj.: útjog: vitorlás > evezős > motoros).
5. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz útjából és - feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi - legalább 30 m távolságot tartani attól (megj.: útjog: vitorlás > evezős > motoros).
6. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és a bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.
7. A vitorlával haladó csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül. Ezekre az I. rész 6.03-bis cikkében foglaltakat kell alkalmazni (megj. útjog: jobb oldali széllel vagy szél alatt haladó vitorlás).
8. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel
a) a menetben lévő nagyhajó útvonalát a nagyhajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni,
b) a menetben lévő, két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és
c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról, feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik, 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
9. Kikötött úszólétesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt közlekedni, és a kötelet mindkét irányból az attól mért 50 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
10. Vízben tartózkodó személyt - a mentés esetét kivéve -
a) a vitorlával haladó kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó csónakkal legalább 10 m,
b) gépi erővel hajtott kishajóval, csónakkal, vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó vízi sporteszközzel legkevesebb 30 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízijármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízijármű közeledésére - szükség esetén - kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.
11. Ha a 10. bekezdésben előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.
12. Vízisízés, vízi sport - és fürdőeszköz használata, valamint ejtőernyő vontatása éjszaka, valamint korlátozott látási viszonyok között tilos.
3.04 cikk - Találkozás gyorsjáratú hajóval
Két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajóval történő, az e Szabályzat I. rész 6.01-bis cikkében meghatározott találkozás során más hajó - a kishajó, csónak és vízi sporteszköz kivételével-, a gyorsjáratú hajó elhaladásáig köteles megtartani eredeti, a gyorsjáratú hajó megjelenésekor tartott irányát.
4. FEJEZET, KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
4.03 cikk - Áthaladás zsilipen
1. A zsilipelést, kikötést és az áthajózást a hajózási hatóság által jóváhagyott és az üzemeltető által közzétett zsilipelési szabályzat szerint kell végezni.
2. A hajó zsilipelés előtt, illetve után akkor tartózkodhat a zsilip területén, ha ez hajózásbiztonsági okból szükséges és/vagy erre a zsilipszemélyzet engedélyt adott.
3. Az I. rész 6.28 cikk 10. bekezdésében a személyhajóra vonatkozó szabályok a kedvtelési célú kishajóra és csónakra is vonatkoznak (megj.: gyúlékony anyagot szállító hajóval együtt nem zsilipelhet).
4. A veszélyes árut szállító hajó vezetője zsilipelés előtt a zsilip személyzetét a rakomány jellegéről tájékoztatni köteles.
5. Ha a zsilip személyzete eltérően nem rendelkezik, az I. rész 6.28 cikk 3. bekezdésében a kishajóra vonatkozó szabályok a csónakra is vonatkoznak (megj.: külön zsilipelésre nem tarthat igényt, valamint együtt zsilipeléskor csak a más fajtájú hajó után hajózhat be a zsilipkamrába).
4.05 cikk - Csónak és kishajó biztonsági követelményei
1. Kishajó és csónak felszerelésére, biztonsági előírásaira vonatkozó rendelkezéseket a II-1. és II-2. melléklet tartalmazza. A kishajó és a csónak a víziközlekedésben ezek megtartásával vehet részt.
2. A kishajó és csónak felszerelését a hajózási hatóság - a használati célnak megfelelően - az 1. bekezdésben foglaltaktól eltérően is meghatározhatja. Ezt a nyilvántartásra kötelezett vízijármű esetében a hajóokmányba bejegyzi, a nyilvántartásra nem kötelezett vízijármű esetében hajósoknak szóló tájékoztatóban teszi közzé.
3. Ha a csónak és kishajó használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság (lásd: II-I. Melléklet 4. pont) - ideiglenesen - nem tartható meg, a csónakban és kishajóban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek.
4. A csónakból és kishajóból indulás előtt - és szükség esetén menetben is - el kell távolítani a stabilitását és úszóképességét befolyásoló mennyiségű vizet.
5. Menetben lévő kishajó és csónak fedélzetén tartózkodó személyek akaratlan elmozdulás ellen rögzített ülésen vagy tárgyon utazhatnak.
4.06 cikk - Kijelölt fürdőhelyen kívül vízijárműről történő fürdés szabályai
1. Fürdés céljából a vízijárművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni.
2. A vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell - mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban.
3. Közforgalmú személyszállítást végző vízijárművet - a 4. pontban meghatározott kivétellel - fürdés céljából elhagyni tilos.
4. Közforgalmú személyszállítással egybekötött idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás vízijárműveit fürdés céljából elhagyni az 1. és 2. pontban foglaltak mellett akkor lehet, ha
a) a fürdőzők fedélzetre visszajutása megfelelően biztosított,
b) a hajó személyzete - mentésre készenlétben - a fürdőzőket figyelemmel tudja kísérni,
c) a kötelező mentőeszközön kívül egy 25 fm hosszú felúszó kötéllel felszerelt mentőgyűrű és egy 20 fm hosszú, legalább 12 mm átmérőjű felúszó műanyag kötél is rendelkezésre áll.
4.07 cikk - A csónak és a vízi sporteszköz használata
1. A menetben lévő csónakban tartózkodóknak – a csóváló evezést (védlizés), sporthorgászatot, csáklyázást vagy más munkát, egyéb, a sportág sajátosságainak megfelelő tevékenységet végző személy kivételével – tilos állni.
2. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles meggyőződni arról, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni, és azok nyilatkozata, továbbá az e Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.
3. Vízen lévő csónakban tartózkodó, úszni nem tudó vagy az 1. pontban felsorolt tevékenységet végző, valamint a 14. életévét be nem töltött személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő személy köteles mentőmellényt viselni. Emberi erővel hajtott vízi sporteszközön, ha a használó 14. életévét betöltött úszni tudó személy, legalább úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt (leash) viselése kötelező.
3a. Nem kell mentőmellényt viselni a vitorlás és az emberi erővel hajtott vízi sporteszköz használatának elsajátítása közben fürdőhelyen és azokon a szabad vizeken, ahol a fürdőzés megengedett, ha az a fürdőzők zavarása nélkül közvetlen a part mellett, egy segítségnyújtásra alkalmas személy közreműködésével történik.
4. A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője (megj.: ezek vagyunk mi :-) felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú személy közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá az e Szabályzatban előírtak megtartásáért.
5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését az e Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.
6. Az adott országos sportági szakszövetség vagy annak tagszervezete által szervezett és meghirdetett edzések és versenyek résztvevőinek, az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a hajózási hatóság által jóváhagyott, az illetékes országos sportági szakszövetség honlapján közzétett biztonsági szabályban meghatározottak szerint kell viselni a mentőeszközt vagy az úszást segítő eszközt.
7. Ha a vízijármű karóhoz kikötve vesztegel, a veszteglő vízijármű azonosító adatait letörölhetetlen módon a karón is fel kell tüntetni. A veszteglést követően a karót a mederből el kell távolítani.
4.08 cikk - Vízi sportpálya
1. Vízi sportpálya határait folyókon és csatornákon az I-7. melléklet E.16-E.21 és E.24 jelzésekkel - szükség szerint kiegészítő jelzésekkel - kell megjelölni. A vízi sportpálya határait tavakon a II-5. melléklet III. fejezet 1-3. pontjában foglaltaknak megfelelő sárga bójákkal, valamint a parton az I-7. melléklet E.16-E.21 és E.24 jelzésekkel - szükség szerint kiegészítő jelzésekkel - kell megjelölni.
4.10 cikk - Közlekedés fürdésre kijelölt vízterületen, illetve búvármunkák térségében
1. Fürdésre kijelölt vízterületen vízijárművel közlekedni a 2. bekezdésben foglaltak kivételével tilos.
2. Fürdésre kijelölt vízterületen vízijármű akkor közlekedhet, ha a telephelye (engedélyezett kikötőhelye) erre a vízterületre esik vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. Ilyen esetben a vízijármű a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb idő alatt köteles a vízterületen áthaladni.
3. A búvármunkák közelében - ellenkező értelmű hatósági rendelkezés hiányában - minden vízijármű köteles sebességét a lehető legkisebbre csökkenteni és a jelzéstől legalább 50 méter távolságot tartani.
4.13 cikk - A vízi sporteszköz használatára vonatkozó korlátozások
1. Az e Szabályzat és más jogszabály rendelkezésein túlmenően tilos a vízi sporteszköz használata
a) ott, ahol ezt az I-7. mellékletben meghatározott A.13, A.17 és A.20 jelzés jelzi,
b) a kijelölt veszteglőhelyen, ha ott úszólétesítmény tartózkodik (kivéve az elindulást és kikötést legfeljebb 5 km/h sebességgel),
c) a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz elindulását és kikötését legfeljebb 5 km/h sebességgel),
d) személyhajó- és kompkikötő 100 m-es körzetében (ha a víziút méretei ezt nem teszik lehetővé, akkor a lehető legnagyobb távolságot kell ezektől tartania úgy, hogy a személyhajó és komp kikötését vagy közlekedését nem zavarhatja),
e) tavakon, kivéve a Balatonon és a Velencei-tavon, valamint a Fertő tavon, a partéltől számított 500 m széles vízterületen kívül, amennyiben a hajózási hatóság másképpen nem rendelkezik.
2. Vízi sporteszköz az alábbi vízterületeken más úszólétesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idő alatt köteles áthaladni:
a) hajóútszűkületben,
b) hídnyílásban,
c) kikötőben (kivéve a vízi sporteszközök kikötőit), továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,
d) vízi utak keresztezésében vagy találkozásánál.
3. Az e Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata:
a) ott, ahol ezt az 1-7. mellékletben meghatározott A.17. jelű tábla jelzi,
b) hajóútszűkületben,
c) zsilipben, továbbá annak 200 m-es körzetében, valamint
d) schengeni határon lévő határvízen.
4.14 cikk - A vízi mentőszolgálat jelzése
A vízi mentőszolgálat mentőmotorosa megkülönböztető jelzésként köteles viselni:
a) egy 0,4x0,4 m méretű zöld lobogót, amelyben a középen elhelyezett fehér kereszt szárai 0,3-0,3 m hosszúak és 0,1 m szélesek, továbbá
b) a riasztás ideje alatt - elsőbbségi jogának jelzésére - az I. rész 3.27 cikke szerinti villogó kék fényt.
B. Folyókra és csatornákra vonatkozó szabályok
6. FEJEZET, ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
6.01 cikk - Csónakra vonatkozó közlekedési szabályok
Azonos hajtású csónakok - kivéve a vitorlával haladó csónakokat - találkozásakor a völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó számára a partközeli elhaladást biztosítani. Ha az egymás melletti biztonságos elhaladás csak az egyik csónak menetirányának változtatásával lehetséges, a hegymenetben haladó csónak köteles kitérni.
6.03 cikk - Ereszkedő hajózás
1. Az ereszkedő hajózás az I. rész 6.19 cikke alapján a hajózási hatóság külön engedélyével, az engedélyben meghatározott vízterületen megengedett.
5. A tutajozás - azon folyók és csatornák kivételével, ahol ezt jogszabály tiltja - megengedett az alábbi feltételekkel:
a) a tutajon megfelelő méretű táblán fel kell tüntetni a tulajdonos vagy a feladó nevét, címét és azt úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét partról olvasható legyen,
b) az ereszkedő tutajok között legalább 300 m távolságot kell tartani,
c) tutajon - különleges szállítási engedély hiányában - személyeket szállítani tilos.
6.04 cikk
2. A kikötői célokat nem szolgáló úszómű – a hajózási hatóság ellenkező értelmű rendelkezése hiányában – az e Szabályzat egyéb rendelkezéseit nem érintve kishajó és vízi sporteszköz kikötésére (az üzembentartó engedélyével) igénybe vehető.
6.05 cikk - Hegy- és völgymenet csatornán
Csatornán az e Szabályzat - vagy átmeneti rendelkezésben a hajózási hatóság - állapítja meg a hegy-, illetve a völgymenet irányát.
C. Tavakra vonatkozó szabályok
8. FEJEZET, ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
8.01 cikk - A vízi jármű jelzései
1. Tavon a menetrend szerinti forgalomban közlekedő személyhajó és komp, ha a kikötő térségében más hajótól közlekedése elősegítését kéri
a) nappal: minden oldalról látható zöld lobogót,
b) éjszaka: a menetrend szerinti forgalomban közlekedő személyhajó esetében az I. rész 3.08 cikk 1. bekezdés a) pontja, vagy 3.16 cikk 1. bekezdés a) pont ab) pontja szerinti fény fölött legalább 1 m távolságban minden irányból látható közepesen erős zöld fényt alkalmazhat.
8.03 cikk - A hajóút jelei
A tavak nagyhajók közlekedésére kijelölt vízterületét a II-5. melléklet szerinti jelekkel kell megjelölni. Az ettől eltérő jelek, jelzések alkalmazását a hajózási hatóság engedélyezheti.
8.04 cikk - A kikötő és átkelés jelölése
1. A tavi kikötőket és átkeléseket a II-6. melléklet szerinti jelekkel jelölik meg.
2. A kikötő fényjelzései - eltérő rendelkezés hiányában - csak jégmentes időszakban üzemelnek.
8.05 cikk - Találkozás, útvonalak keresztezése és előzés
2. Az I. rész 6.04 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően, ha géphajó és vitorlás hajó találkozásakor az összeütközés veszélye áll fenn, a következő szabályok szerint kötelesek kitérni:
a) a kikötő vízterületén, illetve annak bejáratában vagy annak 200 m-es körzetében az 1. bekezdés szerint kell eljárni (megj.: mindkét hajónak jobbra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a bal oldaluk felől történjen)
b) más vízterületen a géphajó köteles kitérni
11. Ha géphajó vitorlával haladó hajót ér utol, az előzést a szél alatti oldalon kell végrehajtania, legalább 20 m oldaltávolság megtartásával és eközben nem okozhat az előzendő hajót veszélyeztető mértékű hullámzást.
9. FEJEZET, EGYES TAVAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
9.1 Balaton
9.11 cikk - Legnagyobb terhelés - megengedett utaslétszám
2. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-1. melléklet előírásait kell alkalmazni (megj.: legkisebb biztonsági távolság a Balatonon 30 cm).
9.12 cikk - Vízijárművek közlekedése és veszteglése
1. Csónak - a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével - a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet.
2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.
3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.
4. Vitorlás vízi sporteszköz
a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,
b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet,
c) a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében – a szükséghelyzet kivételével - nem közlekedhet.
4a. Az emberi erővel hajtott vízi sporteszköz
a) a b) és c) alpontban foglalt kivétellel – a parttól számított legfeljebb 500 méter távolságon belül közlekedhet,
b) „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél), illetve a viharjelzés szünetelése alatt a Beaufort-skála szerinti 4. fokozatot elérő, de 6. fokozatot meg nem haladó erejű szél esetén csak a parttól számított 100 méter távolságon belül közlekedhet,
c) „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél), illetve a viharjelzés szünetelése alatt a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot meghaladó erejű szél esetén nem közlekedhet.
8. A vízijárművek veszteglésük során a nádas állományát nem károsíthatják.
9.2 Velencei-tó
9.21 cikk - Vízijárművek közlekedése
1. Csónak - a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével - a tó teljes területén közlekedhet.
2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.
3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.
4. Vitorlás vízi sporteszköz
a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,
b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8. fokozatot el nem érő szél esetében a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.
A vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében - a szükséghelyzet kivételével - nem közlekedhet.
6. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-2. melléklet előírásait kell alkalmazni (megj.: legkisebb biztonsági távolság 25 cm).
9.3 Fertő tó
9.31 cikk - Vízijárművek közlekedése
1. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - a Beaufort-skála (II-7. melléklet) szerinti 6. fokozatot meghaladó szél esetében nem közlekedhet.
2. Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.
4. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-2. melléklet előírásait kell alkalmazni (megj.: legkisebb biztonsági távolság 25 cm).
II-1. MELLÉKLET
BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK
I. Kishajókra és csónakokra vonatkozó előírások
1. Kishajó és 2,5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak elárasztás esetében is az engedélyezett személyi befogadóképesség alapján számított 7,5 kg/fő maradó felhajtóerővel úszóképesnek kell maradnia.
4. A kishajó és a csónak legkisebb biztonsági távolsága:
a) a Balatonon 0,3 m,
b) más vízterületen 0,25 m.
Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.
II-2. MELLÉKLET
KÖTELEZŐ FELSZERELÉSEK
I. Csónak kötelező felszerelése
1. Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:
a) mentőmellény, a csónakban tartózkodó 14. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,
b) evező – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c) horgony – 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),
d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,
e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,
f) a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud,
g) a csónak üzembentartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,
h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A vagy 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék – 1 db. 2. A kajak, a kenu, a kielb
2. A kajak, a kenu, a kielboat, az evezős sport- és versenyhajók, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az 1. pont a), b) és f) alpontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A zárt testű, ráülős, körben kapaszkodó kötéllel ellátott csónakok felszerelése az 1. pont a) alpontjában előírtak helyett legalább úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt (leash), amennyiben a használó 14. életévét betöltött, úszni tudó személy.
II-3. MELLÉKLET
NEMZETKÖZI JELZŐ (KÓD-) LOBOGÓK ÉS LENGŐK
| Betű- és számjelek: | |||
|
Alfa |
Bravo |
Charlie |
Delta |
|
Echo |
Foxtrott |
Golf |
Hotel |
|
India |
Juliet |
Kilo |
Lima |
|
Mike |
November |
Oscar |
Papa |
|
Quebec |
Romeo |
Sierra |
Tango |
|
Uniform |
Victor |
Whisky |
Xray |
|
Yankee |
Zulu |
1 |
2 |
|
3 |
4 |
5 |
6 |
|
7 |
8 |
9 |
0 |
| Helyettesítő lengők: | |||
|
1. |
2. |
3. |
|
| Jelzőkulcs (kód-) és válaszlengő: | |||
|
|
|||
II-5. MELLÉKLET
A HAJÓÚT JELEI TAVON
A tavak hajóútjának jelzésére a következő jelek és jelzések alkalmazhatók:
II. Fejezet
KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK
A. Veszélyes helyeket, hajózási akadályokat és rendkívüli jellegű akadályokat határoló jelek
1. Kardinális jelek
a) A körnegyedek és jelek meghatározása
A négy körnegyedet (Észak, Kelet, Dél, Nyugat) a megjelölendő pontból kiinduló valódi tájolóirányok ÉNY-ÉK, ÉK-DK, DK-DNY, DNY-ÉNY határolják.
A kardinális jel annak a körnegyednek a nevét viseli, amelyben el van helyezve.
A kardinális jel neve arra utal, hogy a jelhez képest a körnegyedben a jel nevét viselő irány felől kell elhaladni
b) A jelek kialakítása
| Északi kardinális jel | Keleti kardinális jel | Déli kardinális jel | Nyugati kardinális jel | |
| Alak: | karó vagy úszó, csúcsjellel | karó vagy úszó, csúcsjellel | karó vagy úszó, csúcsjellel | karó vagy úszó, csúcsjellel |
| Szín: | felső része fekete alsó része sárga | fekete, egy széles vízszintes sárga sávval | felső része sárga alsó része fekete | sárga, egy széles vízszintes fekete sávval |
| Csúcsjel: | két egymás felett elhelyezett csúcsával felfelé álló fekete kúp | két egymás felett elhelyezett, alapjával egymás felé forduló fekete kúp | két egymás felett elhelyezett csúcsával lefelé álló fekete kúp | két egymás felett elhelyezett, csúcsával érintkező fekete kúp |
| Fény (amennyiben van): |
fehér folytonosan ismétlődő gyors felvillanások | fehér, három gyors felvillanáscsoportból álló összetett fény | fehér, hat gyors felvillanású csoportból álló összetett fény, melyet legalább 2 s hosszú egy felvillanás követ | fehér, kilenc gyors felvillanáscsoportból álló összetett fény |
2. Különálló veszélyes helyeket jelző jelek
A különálló veszélyes helyeket jelző jel a hajózható vizek által határolt különálló veszélyes helyen van elhelyezve vagy az ilyen veszélyes hely felett van lehorgonyozva.
Szín: fekete, egy vagy több széles vízszintes vörös sávval.
Alak: bármilyen (általában úszó vagy karó) csúcsjellel.
Csúcsjel: két egymás felett elhelyezkedő fekete gömb.
Fény (amennyiben van): fehér, két felvillanású csoportból álló összetett fény.
B. A hajóút tengelyvonalának, a hajóút középének és a kikötőhelyek jelölése
Jelek biztonságos vizek jelzésére:
Szín: függőleges vörös és fehér sávok.
Alak: gömb alakú bója, illetve karó vagy úszó csúcsjellel.
Csúcsjel (amennyiben van): egy vörös színű gömb.
Fény (amennyiben van): fehér; állandó fázisú rendszeresen elsötétülő fény, 10 másodpercenként egy hosszú felvillanással vagy a MORSE ABC „A” jele (megj.: ti - tá).
C. Meteorológiai viszonyok jelzése tavakon
Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására
Az elővigyázatosságra figyelmeztető jelzést percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetés veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül.
Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre
A fenyegető veszélyt jelző figyelmeztetést percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. A veszély jele a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet.
III. Fejezet
TILTOTT VAGY KORLÁTOZOTT ZÓNÁK JELZÉSE
Meghatározott rendeltetésű vízterület (vízi sportpálya, horgonyzóhely stb.), sárga:
Hajózástól elzárt terület, sárga vörös sávokkal:
Alak: bármilyen, a II-5. melléklet II. fejezetében meghatározott jelektől eltérő alakú (pl. fekvőhenger).
Csúcsjel (amennyiben van): sárga X alakú jel.
Fény (amennyiben van): sárga; bármilyen, a II-5. melléklet II. fejezetében említett fényjelzések kivételével.
2. A tilalom vagy korlátozás jellege, lehetőség szerint, megadható írott formában is (például térképeken), továbbá tájékoztatás segítségével is a helyszínen. A tájékoztatás a helyszínen a sárga bójákon is megadható. A tájékoztatás jelölhető a bójákon elhelyezett csúcsjelekkel, a fentiekben leírt alakjelek helyett. Például azok a bóják, amelyek a hajózás számára teljesen tiltott zónát határolják, viseltetnek egy rúdon elhelyezett merev, vörös színű háromszög alakú zászlót.
A tájékoztatás megadható a parton elhelyezett táblákkal, amelyek az I-7. melléklet I. rész A. - Tiltó jelzések vagy E. - Figyelmeztető jelek egyike. Ezek a táblák szükség szerint kiegészíthetők a jel hatálya alá eső szakasz irányát mutató nyilakkal (lásd az I-7. melléklet II. rész 3. pontját).
3. Ha az egy vagy több hajótípus vagy munkák számára tiltott vagy korlátozottan használható part menti zónán keresztül egy olyan csatorna jelölhető ki, amelyben az említett hajótípus korlátozottan használható (kivéve a II-6. melléklet szerinti kikötőbejáratokat), abban az esetben ezen csatorna határai, ismételten, sárga bójákkal jelölhetők meg. A csatorna bejáratátjelző bóják felső része, amennyiben szükséges - a tó felől közelítő hajó helyzetéből nézve - a baloldali vörös színű, a jobboldali pedig zöld színű .
A parton az I-7. melléklet I. rész E. fejezetében megadott táblákkal meghatározhatják az engedélyezett hajótípust, illetve tevékenységet (például a „vízisízés”-t engedélyező jelzéssel, amely meghatározza a vízisí csatornát egy olyan területen, ahol maga a hajózás, vagy csak a vízisízés tilos). Ezek a táblák szükség szerint kiegészíthetők az I-7. melléklet II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő jelzésekkel. Ahol egy zónában egynél több tevékenység végezhető, kijelölhető egy olyan csatorna, amelyben csak egyféle tevékenység végezhető; a csatorna széleit az e pontban leírtaknak megfelelően lehet megjelölni, az ott engedélyezett tevékenységet a parton elhelyezett megfelelő táblával lehet meghatározni.
IV. Fejezet
EGYÉB BÓJÁK
A fentiektől eltérő célokhoz szükséges bóják fehér színűek. Ezeken a bójákon tájékoztató ábrák is feltüntethetők.
Szín: fehér,
Alak: bármilyen, a II-5. melléklet II. fejezetében meghatározott jelektől eltérő alakú (például fekvő henger)
Fény (amennyiben van): fehér, bármilyen a II-5. melléklet II. fejezetében említett ritmusú
Az I-IV. Fejezetben feltüntetett jelek, jelzések elhelyezésének lehetőségeiről a következő ábra ad tájékoztatást:
II-6. MELLÉKLET
TAVI KIKÖTŐK MEGJELÖLÉSE
1. A tavi kikötő a mólók végén, a tó felől nézve, kellő magasságú oszlopon
a) kétmólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát
- éjszaka: minden oldalról látható, jobbról villanó zöld, balról villanó vörös fénnyel,
- nappal: a fénnyel egyező színű és fehér 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,
b) kétmólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát
- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható jobbról zöld kúppal, balról vörös hengerrel,
- nappal: az alakzatok színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,
c) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját
- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus vörös fénnyel,
- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,
d) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját
- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható vörös hengerrel,
- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,
e) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját
- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus zöld fénnyel,
- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,
f) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját
- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld kúppal,
- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,
g) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát
- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus fehér fénnyel,
- nappal: zöld és vörös, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,
h) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát
- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld és vörös vízszintes csíkozású gömbbel,
- nappal: zöld és vörös, 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal kell megjelölni.
3. Kikötőhöz vezető csatorna széle - a tó felől közelítő hajó helyzetéből tekintve - ismételten, balról vörös bójákkal vagy úszókkal (5. ábra) jobbról zöld bójákkal vagy úszókkal (6. ábra) jelölhető ki. A csatorna tó felőli bejáratát jelző bójákat fényjelzéssel kell felszerelni.
| Szín: | vörös | zöld |
 |
 |
|
| Alak: | Henger alakú bója, úszó csúcsjellel | Kúp alakú bója, úszó csúcsjellel |
| Csúcsjel (amennyiben van): | Vörös henger | Zöld kúp |
| Fény (amennyiben van): | Villogó vörös fény egy felvillanással | Villogó vörös zöld egy felvillanással |
II-7. MELLÉKLET
TAVAK METEOROLÓGIAI VISZONYAI
A tavak vízfelszíni jelenségei és a szélsebesség közötti tapasztalati összefüggéseket az alábbi Beaufort-skála tünteti fel:
| fokozat | meghatározás | szélsebesség km/h | tapasztalt jellegzetesség |
| 0 | szélcsend | 0-1 | tükörsima vízfelület |
| 1 | gyenge szellő | 2-6 | lépcsőzetes, pikkelyszerű fodrozódás habos taraj nélkül |
| 2 | enyhe szél | 7-11 | még rövid, de már határozottabb alakú kis hullámok, üvegszerű hullámtarajjal, amely még nem törik meg |
| 3 | gyenge szél | 12-19 | már megtörő tarajú hullámok, üvegszerű habbal, esetenként fehér tarajos hullámokkal |
| 4 | mérsékelt szél | 20-29 | hosszabbá váló hullámok, gyakoribbak a fehér tarajos hullámok |
| 5 | élénk szél | 30-38 | közepes hullámok, határozottabb hosszú alakkal, sok fehér tarajos hullámmal, hullámpermet is megjelenik |
| 6 | erős szél | 40-49 | magas hullámok, fehér habos tarajjal |
| 7 | viharos szél | 50-61 | tornyosuló hullámok, a megtörő hullámok tetejéről a fehér habot a szél csíkokat alkotva viszi tovább a víz felszínén |
| 8 | élénk viharos szél | 62-72 | magas és hosszú hullámok, a hullámtaraj pereme tajtékosan törik meg, a hab feltűnő csíkokat alkotva sodródik a szél irányába |
| 9 | heves vihar | 73-85 | magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában; a hullámok taraja kezd előre bukni és átgördülni; a hullámpermet csökkenti a láthatóságot; |
| 10 | heves (dühöngő) vihar | 86-100 | magas hullámok átbukó hullámtarajjal; a keletkező hab nagy foltokban, sűrű csíkokban sodródik a szél irányában; a vízfelszín fehérré válik, a hullámok átbukása rengésszerűvé erősödik, a láthatóság csökken; |
| 11 | szélvész | 101-115 | igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában fekvő, hosszú, fehér habfoltok; a hullámok teteje mindenütt tajtékzik; korlátozott a láthatóság; |
| 12 | orkán | 115 felett | a levegő megtelik habbal és hullámpermettel; a víz fehér a szél által elragadott hullámpermettől; a láthatóság erősen csökken. |
II-8. MELLÉKLET
A LOBOGÓVISELÉS SZABÁLYAI
1. A hajón a következő helyeken helyezhetők el lobogók:
a) a farrészen levő lobogórúdon (főhely),
b) az orr-részen levő lobogórúdon (vezérpálca),
c) a jelzőeszközök elhelyezésére szolgáló árbocon (jelzőárboc).
2. A hajón alkalmazható lobogók és azok felvonásának sorrendje:
a) nemzeti lobogó,
b) idegen állam nemzeti lobogója,
c) Duna Bizottság lobogója,
d) hatósági lobogók,
e) jelzőlobogók,
f) vállalati, egyesületi lobogók,
g) lobogódísz.
A lobogók levonása fordított sorrendben történik.
3. A lobogók elhelyezési rendje:
a) a nemzeti lobogót a főhelyen, a farrészen levő lobogórúdra (vontatóhajón a kormányház mögötti lobogórúdra) kell felvonni. A főhelyre más lobogót elhelyezni tilos; ünnepélyes alkalmakkor a nemzeti lobogó egyidejűleg a jelzőárbocra is felvonható;
b) az adott idegen állam nemzeti lobogóját kell felvonni
- a vezérpálcára, ha a hajó annak vízterületén közlekedik; nem kell viselni ezt a lobogót, ha a hajó közös határt képező folyószakaszon (vízterületen) közlekedik, kivéve, amikor a hajó idegen állam kikötőjébe érkezik,
- a jelzőárbocra, ha a hajón az idegen állam állam- vagy kormányfője utazik,
c) a Duna Bizottság lobogóját a jelzőárbocra kell felvonni, ha a hajón a Duna Bizottság tagja utazik,
d) a hatósági lobogót (Szabályzat I. rész 3.27 cikke) a vezérpálcára vagy a jelzőárbocra kell felvonni,
e) a jelzőlobogókat a jelzőárbocra kell felvonni vagy - mint jelzőzászlót - zászlónyélre erősítve, a hajónak az e Szabályzat által megjelölt pontján kell mutatni vagy lengetni,
f) vállalati, egyesületi (például sportklub) lobogót a jelzőárbocra lehet felvonni,
g) lobogódíszként a II-3. melléklet szerinti jelzőlobogók használhatók. A lobogódísz lobogósora közé nemzeti vagy hatósági lobogót beiktatni tilos.
4. A keresztrudas jelzőárbocnál az árboc csúcsán kívül a keresztrúd két végére is lehet lobogót felvonni. Ha keresztrudas jelzőárbocra többféle lobogót vonnak fel, azokat a 2. pontban meghatározott sorrend szerint - balról kiindulva - kell felvonni. A jelzőeszközt (például jelzőlobogó, henger, gömb) a keresztrúd jobb oldalán - két jelzőeszköz esetében a keresztrúd két oldalán - kell elhelyezni.
5. A vitorlás hajón vezérpálca hiányában az orrmerevítő kötél felső harmadában, keresztrúd hiányában az oldalmerevítő kötelek felső harmadában lehet a lobogókat - a 3. pontban foglaltak szerint - elhelyezni.
6. Nemzeti lobogót viselhet a hajólajstromba bejegyzett úszómű és úszó munkagép is.
7. A parancsnoki szalagot viselő hadihajót más hajó részéről tiszteletadás illeti meg. A tiszteletadás a nemzeti lobogónak egyszeri lassú le- és felvonásával történik.
8. Nemzeti gyász elrendelése esetében vagy az üzemben tartó rendelkezése alapján a gyász jeléül a nemzeti lobogót félárbocra kell engedni.
II-9. MELLÉKLET
A MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN ALKALMAZOTT KÜLÖNLEGES JELEK
1. Azt a vízterületet, amelynek közlekedési szabályait külön közlekedési rend állapítja meg, és ahol a veszteglés az abban meghatározott vízterületen engedélyezett, a szakasz kezdő és végpontján az 1. ábra szerinti jelet kell elhelyezni. A jel kiegészíthető a külön közlekedési rend által szabályozott vízterületet megjelölő kiegészítő jelzéssel (az I-7. melléklet II. rész 3. pontja szerint).
2. A folyókra, csatornákra telepített hajóhidat a hajózási hatóság által meghatározott helyen az ábra szerinti jellel kell megjelölni mindkét irányból. A jel kiegészíthető a hajóhíd és a jel közti távolságról tájékoztató kiegészítő jelzéssel (az I-7. melléklet II. rész 3. pontja szerint). A jelet ki lehet egészíteni a szabaddá tehető nyílás szélességét megjelölő kiegészítő jelzéssel is (az I-7. melléklet I. része szerinti C.3. jellel).
II-10. MELLÉKLET
KEDVTELÉSI CÉLÚ VÍZIJÁRMŰ BÉRBE- VAGY HASZNÁLATBA ADÁSÁRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI SZABÁLYOK
A kedvtelési célú vízijármű bérbe- vagy használatba adására (a továbbiakban: személyzet nélkül való kölcsönzés) a következő szabályokat kell alkalmazni:
1. A kedvtelési célú vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző szervezet, illetve az általa megbízott személy felel a kölcsönzött vízijármű üzemképes állapotáért.
2. A vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző vagy nem gazdasági célból használatba adó szervezet, illetve az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybe vevő) írásbeli nyilatkozatát beszerezni arról, hogy tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.